Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-10-30 / 6. szám
1906. október 30. NEMZETI NÉPMŰVELÉS 9 Igaz mivolta szerint jellemzik e számok az újnak csúfolt rendet. A költségvetés szerint emelkednek a rendes kiadások: a csendőrségnél ............................. 1,128.558 koronával a ta nítók illetményének javításánál . 175.000 koronával. A tanítók évek hosszú során át mozgolódtak, gyű- léseztek, kérvényeztek, előszobáztak. A mai miniszterek boldogult ellenzékivezér korukban Ígérettel kötelezték el magukat a tanítók éhségbérének felemelésére. Mióta belejutottak a bársonyszékekbe a fizetésjavitást csak hirdetik ugyan, de azért mindig tele szájjal ordítoznak arról, milyen fontos, elsőrendű hivatásnak nézik ők a néptanítókat. A csendőrök sem nem mozgolódnak, sem nem gyű- léseznek, sem nem kérvényeznek. A tulipános sajtóban soha nem olvasni magasztaló vezérczikkeket róluk, a nagy államférfiak beszédeiben sohasem emlegetik a csendőrség | „kulturális hivatását.“ Egyetlen politikus sem Ígérte meg a kakastollasoknak, hogy nyeregbe jutva, követelni fogja a csendőrök helyzetének javítását. Senki sem mondotta a csendőrség helyzetét az ország szégyenének. S mégis a csendőrség számára szinte nyolczszor annyi pénzük van a nemzeti demokratáknak, mint a tanítók illetményeinek javítására. Minden állam arra költ, amire első sorban van szüksége. A költségvetésben foglalt számok biztos fokmérői valamely kormány szerelme fokának. A mai nemzeti demokrata uralomnak tehát nyolczszor kedvesebbek a csendőrök,- mint a tanítók. Vájjon miért ? Nyilván azért, mert a tanítók - jól-rosszul, de mégis csak — tanítják a népet, a csendőrök pedig „féken tartják“, megszurkálják, agyba-főbe verik és ha a sor arra kerül nem sajnálják tőle a golyót sem. Az ilyen hasznos, nélkülözhetetlen és derék emberekhez pedig nem/ lehet szűkmarkú az állam. (NÉPSZAVA.) (jRZDflSRG. Gondoskodjunk méhlegelőről. (Folytatás és vége.) Igenis, a méhészetben épúgy szükséges a tőkebefektetés és az odaadó gondozás: a kitartó munka, mint az észszerű beruházás, vagyis szükséges, hogy méheinket és általában méhészetünket a nélkülözhetetlen szükségletekkel és kellékékkel pontosan ellássuk, hogy magunknak a kezelést, a méheknek pedig a munkát megkönnyítsük és az állandó, vagy legalább tartós mézhordáéi a lehetőséghez képest biztosítsuk. Ezen beruházás kérdésénél nem terjeszkedhetünk ki ezúttal mindazon szükségletek részletes felsorolására, melyek a méhtenyésztés sikeres űzésének feltételeit képezik; sem elegendő terünk nincs arra, sem nem tartozik tárgyunkhoz, hogy ezúttal a . különböző újabb meg újabb rendszerű méhlakok s a méhek és a méhész munkájának megkönnyítésére szolgáló különféle mesterséges kezelési eszközök és szerszámok egész raktárt kitevő tömegét ismertessük; ezúttal csak általánosságban kívánjuk felhívni méhésztársaink figyelmét az észszerű beruházásnak a méhészet terén való rendkívüli szükséges voltára s azon kedvező anyagi eredményre, mely az ily irányú befektetést évekre kihatólag képes megjutalmazni. Ezen észszerű beruházás alatt a segélynyújtásnak azon módját értjük, melylyel a méheknek a mézgyűjtést a hordási idő tartamára a lehetőséghez képest állandóan képesek vagyunk biztosítani. Ezt a-czélt egyes-egyedül alkalmas méhlegelő alakításával, megteremtésével érhetjük el. Igaz ugyan, hogy a méhek alig számbaVehető kevés kivétellel majdnem minden fű-fa virágkelyhéből képesek maguknak mézet vagy hímport hordani, igaz, hogy a szorgalmas kis méh messze távolban képes felkeresni a mézet vagy hímport tartalmazó virágokat; az is igaz, hogy hazánknak alig van olyan kopár vagy zordon éghajlatú vidéke, hol az év korábbi vagy későbbi szakában a növények egyik vagy másik faja ne díszlenék, s ahol virág tenyészik, ott a kis méh is talál magának gyűjteni- valót, s tény hogy hazánk legéjszakibb fekvésű felső megyéiben is van aránylag eléggé virágzó méhészet, hiszen az országos méhészeti statisztikai adatok igazolása szerint például legközelebb Árva megye 97 községében 1356, Liptó „ 119 „ 2836, Turócz „ 95 „ 2145, Zólyom „ 134 „ 5098 méhcsalád volt: igen természetes azonban, hogy gazdagabb virányzattal megáldott enyhébb éghajlatú vidékeken a méhészet is gazdagabban fizet, mintsem sivárabb talajjal biró, hidegebb tájakon, hol kevesebb a virág és rövidebb ideig tart a virágzás, hol tehát a méhek is kevesebbet képesek hordani. Ez a tény szolgál legerősebb bizonyítékául annak, hogy a méhtenyésztés sikerét legjobban a lehetőleg tartós méhlegelő biztosítja. Vegyük tekintetbe ugyanis a növényvilág virágzási szakában mutatkozó nagymérvű időbeli eltérést; figyeljük meg például, hogy mig a som- és mogyorófa virágzása már február hóban - néha valósággal hóban is - gazdag hímporhordásra buzdítja méheinket, mig a jegenyefa illatozó rügyei márcziusban szolgáltatják a méheknek lakóhelyük hézagainak betöltésére a kitűnő szobafüstölőül s azonkívül hathatós sebtapaszul használható méhszurkot: a propolist s többek között a kajszinbaraczk, köszméte, az égszínkék verorica, a szerény ludhúr, a remek három- szinü virágú pulmonaria s a gyermekek kedves sárga lánczvirága ugyancsak márcziusban, a gyümölcsfák majdnem minden neme és faja, számos korai réti virággal s különösen a dús mézzel kedveskedő repcevei áprilisban, a legtöbb mezei virág a mézet dúsan ontó ákáczczal s a szintén gazdagon mézelő bükkönynyel és lóherével május hóban, — a remek illatu hárs, szőlő, dinnye és ugorka, mák, borágó s a t. júniusban, — s mig a méhészek nagyrabecsült Sophora japoniczá-ja, a hegyvidékeken dúsan tenyésző szelid- gesztenye, az illatos mézet bőven adó napraforgó júliusban tárják ki kelyhöket: addig'a hanga és megbecsülhetetlen tisztesfű: a stachys recta csak augusztusban, tehát akkor virágzanak, mikor az égető nyári nap hevétől már majdnem minden virág ellankadva, megszűnt virítani. így gondoskodik maga a jótevő anyatermészet a kis méhek életszükségletének kielégítéséről, mit ha hivő lélekkel megfontolunk, lehetetlen, hogy hódoló imádással ne hajtsunk fejet a természet mindent bölcsen intéző nagyhatalmú Alkotója előtt! Minthogy azonban egy régi bölcs mondás arra figyelmeztet bennünket, hogy: „Ora et laboror, dabit Deus omnia bona,“ - ne támaszkodjunk egyedül csak az imádság jótékony hatására, hanem ügyekezzünk saját munkálkodásunkkal is odahatni, hogy ezt az életszükségletet magunk is segítsünk megszerezni méheinknek. Gongoskocljunk te!tát méhlegelőről! Hiszen hogyha szükségesnek tartjuk lovaink és szarvasmarháink, juhaink és sertéseink, sőt még ludjaink számára is megfelelő alkalmas legelőről gondoskodni: miért nem. teszszük ugyanazt méheinkkel is, mikor hasznosság és jövedelmezőség tekintetében ezek sem állanak
