Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)
1906-10-30 / 6. szám
NEMZETI NÉPMŰVELÉS 1906. október 30. 10 hátrább amazoknál s mikor azáltal méheink jövedelmezőségét tetemesen fokozhatjuk! ? S hogyan gondoskodhatunk alkalmas méhlegelőről ? Úgy, hogyha méheink részére lehetőleg tartós legelőről gondoskodunk, vagyis ha lakóhelyünkön kora tavasztól késő őszig egymásután folyton virágzó fákat s egyéb mézelőnövényeket tenyésztünk és azok tenyésztésére ösztönözzük lakostársainkat is, - amit annál könnyebben tehetünk, mert magunk is meggyőződhetünk s lakostársainkat is meggyőzhetjük róla, hogy az a csekély befektetés, amibe az ültetés és tenyésztés kerül, sokszorosan meg fog térülni. Ültessünk például som- és mogyorófát, baraczkot, szilvát, almát, körtét, cseresznyét, meggyet s egyéb gyümölcsfákat: azoknak rövid idő múlva élvezni fogjuk zamatos gyümölcsét; ültessünk házunk kerítése mentén közönséges akáczfát oly sűrűén, hogy 4-5 éves korában megritkithassuk: kitűnő szerszámfát és karót kapunk belőle, a meghagyott fák pedig házunkat óvni fogják a széltől és tűzveszélytől; ültessünk házunk falához felfutó vadszőlőt - ampelopsis hederaceát - kellemes árnyékot fogunk alatta élvezni; ültesáünk mellé lycium barbarumot: díszéül fog szolgálni kertünknek, udvarunknak s apró- marmáink szívesen fognak alatta a nyári hőség elől meghúzódni; a repcze — ahol megterem — s a bükköny, a tatárka és a többi takarmánynövény; a dinye, ugorka, tők s kivált a napraforgó: mind hasznos termény s ha mindezeken és más, ezúttal fel nem sorolt kitűnő mézelőnövényeken felül még meghonosítanék a tisztesfüvet vagy más néven: tarlóvirágot s egy újabban hazánk egyik legnagyobb méhésztekintélye: báró Ambrózy Béla által meghonosított és a méhészeti szaklapokon lelkesedéssel ismertetett rendkívül mézelő s amellett zöld takarmány gyanánt is használható növényt: a mézontó méh- virágot (phacelia tanacetifoliát) is elérhetnék azon — minden méhész legfőbb vágyát képező — óhajunkat, hogy méheink számára a mézelés időszaka alatt folytontartó legelőt nyerhessünk. Ezt a czélt pedig csak úgy érhetjük el, ha a fön- nebbieket megszívlelve, lakóhelyünkön magunk is tettleg létesítjük a méhlegelő megalkotását s ugyanerre buzdítjuk lakostársainkat is. Valaki Béla. Tanítók adóügye. (Folytatás.) Nyeremény adó. 59. Mely törvény intézkedik a nyeremény adóról ? A nyeremény adóról az 1879: XLIX. t.-cz. intézkedik. *- 60. Mik esnek nyeremény adó alá ? Azon nyeremények, melyek jótékony czélokra rendezett állami sorsjátékok sorsjegyeire esnek, továbbá azon engedélyek, melyek a pénzügyi hatóságok által ingóságok kisorsolására magán feleknek adatnak, nyeremény adó alá esnek (1879: XLIX. t.-cz. 1. §.) * 61. Mit kell fizetni nyeremény adó fejében? A nyeremény adó: a) a jótékony czélokra rendezett állami sorsjátékok sorsjegyeire eső nyeremények után a nyereményösszegnek 10 °/0-ában; b) a kisorsolási engedélyek után a játéktervben foglalt összegnek 10 °/0-ában állapíttatik meg (1879: XLIX. t.-cz. 2. §.) Vadászati- és fegyver adó. 62. Mely törvény intézkedik a, vadászati- és fegyver adóról? A vadászati- és fegyver adóról az 1883: XXIII. t.-cz. intézkedik. * 63. Ki tartozik fegyver adót fizetni? Fegyver adót fizet mindenki a birtokában levő, vadászatra használható lőfegyverek után, úgyszintén azon fegyverek után, melyek családtagjai, vadászcselédjei, a vadak gondozására és erdőterületek őrzésére alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők birtokában vannak (1883: XXIII. t.-cz. 2. §.) * 64. Ki tartozik vadászati adót fizetni? A fegyver adón kívül vadászati adót fizet az, ki a vadászati jogot és annak gyakorlását szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogosítva van és ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kíván. — Az, ki fegyvert nem tart, de lóháton és bárminemű ebekkel vadászik, csak vadászati adót fizet (1883: XXIII. t.-cz. 3. §.) * 65. Mekkora a fegyver adó ? A fegyver adó egy évi összege tesz: a) két koronát minden darab egy csövű puska utáni b) négy koronát minden darab két csövű puska után (1883: XXIII. t.-cz. 8. §.) * 66. Mekkora a vadászati adó ? A vadászati adó egy évi összege 24 koronában állapíttatik meg (1883: XXIII. t.-cz. 9. §.) Általános jövedelmi pótadó. 67. Mely jövedelmek után vetik ki az ált. jöv. pótadót? Ált. jöv. pótadó fizetendő azon jövedelem után, mely földbirtokból, házbirtokból, szorosabb értelemben vett szellemi (értelmi) foglalkozásból, életjáradékból, stb. stb. származik (L. 1875. évi XLVII. t.-cz. 1. §.) * 68. Mit kell fizetni ált. jöv. pótadó fejében ? A földbirtokra, a házbéradó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett egyenes adónak és földtehermentesítési járuléknak 30 °/0-a; a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett egyenes adónak és földtehermentesítési járuléknak 40 °/0-a; a IV. oszt. kereseti adó alá eső illetményekből, a kamat élvezetből és járadékokból eredő jövedelmek után a folyó évre kivetett egyenes állami adónak és földtehermentesítési járuléknak 35 °/0-a (L. 1883: XLVI. t.-cz. 9. §.) hadmentességi díj. 69. Mely törvények intézkednek a hadmentességi díjról?
