Nemzeti Népművelés, 1906 (1-10. szám)

1906-12-30 / 10. szám

1906. deczember 30. NEMZETI NÉPMŰVELÉS lakbérosztályba tartozó községekben az alap, vagyis a kezdőfizetés 1300 korona volna, a harmadik lakbérosztályba tartozóknál 1100 és a többi községekben 1000 korona. (Helyeslés.) Öt év múlva azonban az állami tanító, aki­nek 1000 korona az alapfizetése, már 1400 korona alap­fizetést nyerne, tehát bejutna a XI. fizetési osztálynak megfelelő kategóriába (Élénk helyeslés.) természetesen ennek megfelelőleg az 1.100 korona alapfizetéssel bírók, akik drágább helyeken működnek 1500 és az 1200 korona alapfizetéssel birók 1600 korona fizetést fognak nyerni. Azután 200 koronás kórpótlékokkal eljutna a legegy­szerűbb, a legigénytelenebb helyeken működő tanító a 2400 korona végső fizetésig, ennek megfelelőleg a többi a 2500 és 2600 koronáig. {Elénk éljenzés és taps.) Azokat a t. képviselőtársaimat, akik arra nézve aggódnak, hogy megbirja-e az állami pénzügyi helyzet, arra kérem, legyenek megnyugodva, jó kezekben van az ügynek ez a részé. {Elénk derültség és taps.) Ez a kezdőfizetés, amelyet az első öt éven át a tanító nyerne, amely kezdőfizetés melleit várnia kell, mig a XI. fizetési fokozattal egyenlő helyzetbe jut, nem mél­tatlanság vele szemben, hanem ez megfelel egyszerűen annak a gyakornoki időnek, amelyet minden állami tiszt­viselőnek el kell töltenie, amig ebbe' a fizetési osztályba jut. {Elénk helyeslés.) Ennyit az állami tanítókra nézve. Most pedig áttérek a nem állami tanítókra. {Halijuké. Hulljuk!) Az én czélom az volt, hogy - amint azt Széli Kálmán miniszterelnök az ő fizetésrendezési javaslatának benyújtásakor mondotta - ha az állam nem is teheti azt, hogy a maga eszközeivel azokat, akik nem az ő alkalmazottai, teljesen ugyanabba a helyzetbe juttassa mint az állami tanítókat, ne legyen közöttük nagy eltérés. A nem állami tanítókra, a községi és felekezeti tanítókra nézve — természetesen a később közlendő kikö­tések és feltételek mellett {Helyeslés.) — a kezdőfizetést épp úgy állapítsa meg, mint az állami tanítókra ugyan­azokban a kategóriákban. Az első és második lakbérosz­tályban 1200, a harmadikban 1100 és a többi községekben ezer korona a kezdőfizetés, amely kezdőfizetésig, ha az iskolafentartó kimutatja, hogy nem tudja ellátni, az állam pótolja a hiányt. Ezután a két első kórpótlék 200-200 korona, öt esztendő múlva hozzáadva az állami fizetés- kiegészítést is, 1200, illetőleg 1300 és 1400 korona fize­téshez, jut az a felekezeti tanító. Éppen úgy a második korpótlék is 200 korona. Hat korpótlékot veszek fel, a harmadik és.negyedik korpótlék 100-100 korona, a két utolsó korpótlék ismét 200-200 korona. Úgyhogy az állami fizetéskiegészitéssel a nem állami tanító eléri a különböző kategóriák szerint, amint az első, második, illetőleg a harmadik lakbérosztályba tartozik, vagy nem, a 2300, 2100, illetőleg 2000 korona fizetést. De ebbe a törvénybe, hogy az equiparaczióhoz még közelebb jussunk, egy fontos új intézkedést akarok behozni. {Halljuk\ Halljukl) Amig t. i. eddig az állam csak a minimumig egészítette ki a fizetést és az iskola- íentartó hiába emelte fel a maga erejéből ezt, mert ezzel nem javított a tanító sorsán, s mintha elesett az állami fizetés kiegészítéstől, addig ebbe a törvénybe most azt a princzipiumot akarom bevenni, hogy még egyszer meg­állapított állami segély, ha az iskolafentartó a maga ere­jéből fel is emeli a tanító fizetését, le nem szállítható mindaddig, amig az illető el nem éri a hasonló fokozatban levő állami tanítóknak a fizetését. {Általános helyeslés.) Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy ez a rendzés, amely az állami költségvetést kerek összegben az eddigi hozzávetőleges, de komoly alapon nyugvó számítással, körülbelül 6 millió évi többlettel fogja megterhelni, ez a fizetésrendezés az adott viszonyok között megfelel annak, amit tehetünk és rendkívül nagy javulást jelent a tanítók I sorsán. {Igazi Úgy vanl) Három kategóriája van t. képviselőház a fizetést, javítást igénylőknek, akik különös tekintetbe jönnek: a vasutasok, a bírák, a tanítók. A vasutasoknál a keres­kedelemügyi miniszter abban a szerencsés helyzetben van, hogy saját tárczája keretében tud czélszerű intézkedések által fedezetet találni a nagy igények kielégítésére. Az igazságügyminiszter és én magam nem vagyunk abban a helyzetben, nekünk az állam áltatános reservoir-jához kell appellálnunk és ezért természetesen nemcsak a pénzügy- miniszternek, amihez hozzájárul, de nekünk is arra nézve, amit követelünk, tekintettel kell lennünk arra, hogy az állam pénzügyeit megrongáló válságba hozni nem szabad. {Helyeslés.) De ez nem is szükséges t. képviselőház. Mert vegyük egy felekezeti tanító helyzetét, aki ma 800 koronáig részesül fizetéskielégitésben. Az új rendszer folytán először mindjárt 200 korona felemelésben részesül a legkisebb helyen, mert 1000 koronáig egészittetik ki az alsófizetés. Részesül pedig 100 korona korpótlékban, négyizben 200 korona korpótlékban. De még egyet t. képviselőház, gondoskodni fogunk arról is — nem tudom, hogy a tanítói fizetésreneezési törvényben vagy a tanítói nyugdíjtörvény reviziójánál-e, — hogy alkalmas módon elimináljuk ezt az igazságtalanságot, mely abban rejlik, hogy amig a felekezeti tanító fizetéskiegészitésénél az ő fizetésén kívül a kántori fizetés is alapul vétetik, addig a nyugdíjazásnál a kántori fizetéstől elesik. (Felkiáltások: Ez hely esi) Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy ezzel a fizetésrendezéssel megtettük nemcsak azt, amit állami pénzügyeink megengednek, hanem azt is, amit a méltá­nyosság tőlünk kíván. {Helyeslés.) Méltóztatik látni, hogy ebbe a témába belefér, hogy amikor az állam pénzügyei megerősödnek, amikor abban a helyzetben leszünk, hogy az egyéb közfoglaltságokkal foglalkozók igényeit is kielé­gíthessük belefér ez a haladás. Már most, t. képviselőház, evvel a fizetésemeléssel azonban, mint mondám, nemzeti irányunk feltételeit kell szem előtt tartanunk. {Halljuk! Halljuk!) Azok a felté­telek, amelyek az 1893-iki törvényben, a fizetéskiegé- szitési törvényben foglaltattak, elegendőknek nem bizo­nyultak. Ennek folytán abban a törvényjavaslatban, amelyet én a t. Háznak hiszem, hogy január hó folyamán fogok benyújthatni, {Helyeslés.) vagy legalább február elején és pedig azért csak akkor, mert egész részletezett statisz­tikai adatokkal óhajtom azt a törvényjavaslatot felszerelni, amely ma még egész kiterjedésükben rendelkezésemre nem állanak, azt a kikötést óhajtom felvenni, hogy nem magyar tannyelvű iskolában működő tanító az állami fizetéskiegészitést csak akkor veheti igénybe, hogyha az az iskola a magyar nyelv köteles tanítása tekin­tetében elfogadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapított tantervet, {Élénk helyeslés és taps) az általa e czélra approbált tankönyveket, {Helyeslés.) és hogyha abban az iskolában a negyedik osztálytól kezdve a számtan, a földrajz, történelem és a polgári jogok és kötelességek ismerete magyar nyelven adatik elő. {Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Bizonyos átmeneti időt kell megállapítani arra nézve, hogy az iskolafenntartók ezeknek a feltételeknek meg­felelhessenek, nem abban az értelemben, mint hogyha előbb e feltételektől eltekintve is nyerhetnének az új alapon állami támogatást, hanem csak abban az irányban, hogy az új törvényben megállapított minimumot nem kénytelenek rögtön biztosítani saját erejükből tanítóiknak, hanem csak bizonyos 3 —4 év múlva, amely 3 — 4 évre a közoktatásügyi kormányzatnak is szüksége van azért, hogy az új törvénynek netalán meg nem felelő iskolák pótlásáról gondoskodni képes legyen. {Helyeslés.) * Mi nem magyar ajkú polgártársainknak eléjük jövünk

Next

/
Thumbnails
Contents