Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja

mányosan összefonódott helyi magisztrátus együttműködésétől függött. Hiszen az állami egyetem megszerzéséért síkra szálló városok - Pozsony, Győr, Szeged, Kassa - között Debrecen nagy előnyét a Református Kollégiumban meglévő személyi és tárgyi feltételek jelentették. Különösen annak ismeretében igaz ez, hogy a Kollégium főiskolai tagozatait a XIX. század második felétől tudatosan egy háromkarú református egyetem felállítására készítették elő. Felvetődött ugyanis egy debreceni református egyházi egyetem felállításának a gondolata, melynek megvalósítása érdekében számottevő pénzalapot halmoztak fel.223 Az önálló egyházi egyetem szervezéséről való lemondás mögött végül is nyilván az a reális helyzet- felmérés húzódott meg, amely egy önálló református párt és ehhez kapcsolódó sajtóorgánum létrehozásától is távol tartotta a politikai közélet református vezetőit. Eszerint a református egyház nem tud sem elég széles és egységes társadalmi bázist, sem megfelelő anyagi erőt felmutatni ezek fenntárására.224 Az állami egyetem létrehozásához kapcsolódó előfeltétel - a Debreceni Kollégium akadémiai tagozatairól való lemondás - azonban már csak érzelmi okokból sem volt könnyű. Nem is beszélve azokról az észérvekről, melyeket a konventi jóváhagyás során kialakult éles vitákban és más egyházkerületek lapjaiban a megállapodás ellenzői hangoztattak. Volt, aki arról beszélt, hogy a tiszántúli egyházkerület „államosította főiskoláját”, más az egyetemen kialakuló katolikus vagy egyéb „elfogadhatatlan közszellem” hatásaitól féltette a város reformátusságát. Megint más a „kálvinista Róma önkéntes behódolásáról” beszélve a többi protestáns főiskola romba dőlését vetítette előre.225 A kétségeket és az ellenállást he223 Erről bővebben ld. Szentpéteri Kun Béla, 1917. 8-20.; Szentpéteri Kun Béla, 1941. 16-31.

224 A kérdéshez ld. Nagy István: Milyennek képzeltem el én egy protestáns napilapot = DPL 1899. 227-231.; Czegle Imre, 1983. 475.

225 Az egyházkerületi határozat kapcsán kialakuló vitához ld. Papp László: Debreceni református egyetem = DPL 1912. 734-736.; Sebestyén Jenő: A debreceni egyetem és a kálvinista jelleg = PEIL 1912. 2-3., 18-20.; a Sárospataki Református Lapokban a következő cikkeket: Radácsi György: A debreceni bölcsészeti fakultás, tanárképző intézet s a debreceni protestáns egyetem ügye történeti fejtődésében. 1911. 101- 103, 119—121, 134-135.; Uő: A harmadik egyetem vajúdás idején. 1912. 401-402.; Uő: A debreceni egyetem kérdéséhez. 1912.479-481.; Egy kálvinista professzor: A debreceni egyetem és a magyar protestantizmus. 1912. 419-421.; Egy kálvinista: A debreceni egyetem és a protestáns érdekek. 1912. 459-461.

98