Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja
III. 2. b)Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja Baltazár Dezső püspökké választásakor az egyházkerület felsőfokú tanintézetei álltak a legnagyobb átalakulás előtt. Az 1911-es évben ezen a szinten a Debreceni Kollégium akadémiai tagozatain és a máramarosszi- geti jogakadémián bölcsész-, jogász- és lelkészképzést folytattak, a professzori kar létszáma 14 volt. „Főiskolánknak egyetemmé fejlődése, az átengedendő értékek és nyerendő ellenszolgáltatások helyes megszabása az új korszak processzusának megindítása, a történelmi folytonosság minél szorosabb megtartása, köz- és személyi érdekek megfelelő, igazságos kiegyenlítése és kielégítése: súlyos feladatok valóban tömegével állnak előttünk.”221 Baltazár Dezső így foglalta össze azokat a kötelezettségeket, melyek az egyetem megalakításával kapcsolatban elsősorban rá és közvetlen munkatársaira vártak. A beiktatást követő hónapok lázas munkával teltek, hiszen a kedvező politikai légkörben régi terv megvalósítására nyílt lehetőség. Ehhez kapcsolódott a magyar állam és a Tiszántúli Református Egyházkerület között kötendő megállapodás előkészítése, a teológia tanári karának kiválasztása, képzési struktúrájának kialakítása, a Kollégium új szerepének megtalálása, az egyházkerület új körülményekhez igazodó lelkész- és tanárképző intézetei felállításának előkészítése, az egyetemi in- ternátus építése, és a diakonissza képzés megindítása.222 Először az elmúlt évtizedek szakirodaimában jelentőségének megfelelően kellően ki nem domborított megegyezésről kell megemlékeznem. Ennek előkészítésében - a halálozás miatti gyors püspökváltások következtében is - elsősorban az egyházkerület világi vezetői, Dégenfeld József a tiszántúli egyházkerület főgondnoka, és Tisza István a dunántúli egyházkerület és a nagyszalontai egyházmegye főgondnoka játszották a fő szerepet. A megállapodás részletesebb bemutatása meglátásom szerint mind művelődéspolitikai szempontból, mind az állam és a református egyház század eleji kapcsolata vonatkozásában lényeges szempontokat ad. A kolozsvári egyetem megalapításától húzódó belpolitikai kérdés volt a harmadik magyarországi egyetem felállítása. Egy esetleges debreceni állami egyetem létrehozásának sikere a református egyház és a vele hagyo221 Dr. Baltazár Dezső püspök beszéde a debreceni diákgyűlés megnyitásakor = DPL 1912. 589. 222 Ld. a TtRE jkv 1911/387. sz. 97
