Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. a Az egyházkerületi közoktatásügy helyzete és reformja
ányiskolában, a debreceni tanítóképzőben, a debreceni, nagyváradi, szatmárnémeti tanítónőképzőben és a hajdúböszörményi polgári leányiskolában folyt középfokú oktatás. A fiú-középiskolák az alábbi táblázatban szereplő diák és tanár létszámokkal működtek:203 Az intézet helye, jellege A tanulók száma Tanári létszám Osztályok száma 1911 1914 1911 1914 1911 1914 1. Békés, főgimnázium 228 222 19 20 8 8 2. Debrecen, főgimnázium 689 691 23 32 12 12 3Debrecen, tanítóképző 151 +40744Hajdúböszörmény, főgimnázium 192 265 13 20 8 8 5Hajdúnánás, főgimnázium 192 229 15 19 8 8 6. Hódmezővásárhely, főgimnázium 313 309 17 21 8 8 7Karcag, főgimnázium 244 254 14 19 8 8 8. Kisújszállás, főgimnázium 202 231 16 19 8 8 9M áramarossziget, főgimnázium3602010. Mezőtúr, főgimnázium 313 380 16 23 9 9 11. Szatmárnémeti, főgimnázium460229 A gimnáziumok első négy évfolyamán sokan, átlagosan 40-50-en tanultak egy osztályban. Szélsőségesen magas adat 1917-ben a debreceni fiúgimnázium IV/a és a mezőtúri I/a osztálya, ahol 94 ill. 83 tanuló zsúfolódott össze. A gimnáziumok felsőbb osztályaiban az átlagos 20-30 fős osztályok mellett a két szélsőséges adat a 10-es és 57-es létszámú osztályok. 203 Ld. Papp Ferenc: Dr. Baltazár Dezső és a református középfokú oktatás ügyei = TtREL I. 6. 3 d. TtRE jkv 1917. 315- 328. 89
