Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.1 Az egyházkerület belső ügyei - III.1. b A lelkészi karral és más egyházi szervekkel kapcsolatos ügyek

sikerült megnyernie azzal, hogy még a pályázat kiírása előtt a gyülekezeti tagok közül mintegy 400-an aláírásukkal támogatták megválasztását. A presbitériumban így már az is csak egy szavazaton múlott, hogy nem meghívás útján került a gyülekezet élére. Baltazár Dezső ugyan szerette volna az ORLE egyik oszlopos tagját, Juhász László hanvai lelkészt megválasztatni, de neki a nagy többséggel szemben nem volt esélye és korábbi, választási visszaéléseivel kapcsolatos hírek miatt is sokan szembefordultak vele.181

Máskor éppen káplánok önálló lelkészi státuszba jutásának nehézségei váltottak ki keserűséget: „A szentesi választás előestéjén kaptam olyanféle híradást, hogy esetleges megválasztásom sokaknak kedvére lenne, de anyagi áldozatoktól ne idegenkedjem. Megírtam akkor, hogy egész lelkületemet kellene megtagadnom, ha erszényem csörgetésével akarnám az erkölcsi tőkéket kipótolni. Megírtam, ami a lelkemen feküdt, ami az én hitvallásom, hogy amelyik gyülekezetét megveszem, azt meg is vetem, mert lejjebbvalónak kell látnom a pénzért bukott nőnél. Ez a tapasztalat, amelyet később mások még jobban megerősítettek, arra a szomorú igazságra oktattak, hogy papválasztásainknál az erkölcsi értékeket agyonüti a pénz hatalma. Én méltóságos uram inkább kápláni kenyéren futom meg pályámat, de a visszaélések ellen született egyháznak Simon mágusa nem leszek soha.”182 Ezek az állapotok nemcsak a lelkipásztorok, hanem a gyülekezeti tagok morálját is rossz irányba befolyásolták. Jól mutatja ezt a „tárkányi paphallgatók” esete, akik gyülekezetbe pályázó segédlelkészek meghallgatása címén azok költségén vizitálták a jelölteket. „Igyekeztem őket barátságosan fogadni, de tekintve, hogy minden oldalról a legmegbízhatatlanabb népnek festették le őket, azt nem mertem velük szemben szűk anyagi viszonyaim miatt megkockáztatni, hogy én is pár napig etessem és itassam őket. Dacára ennek eltávozásukkor itt esküdöztek előttem, hogy engem fognak megválasztani, igaz, hogy másnap ugyanezen fogadalmat tették a békési káplánnak. Bottyán lelkész úr értesített, hogy rossz néven vették azt, hogy miután délelőtt 10 órakor velük kezet fogtam, mielőtt ebédelni mentem volna, a kezemet megmostam, ami állandó szokásom, de ha tudtam volna, hogy megsértem vele őket, bizonyára elhagytam volna.”183

181 Lénárt István levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 14. d. 257/1914.

182 TtREL I. 1. e) 13. d. 81/1913.

183 Tomanóczy János füzesgyarmati segédlelkész levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL I. 1. e) 13. d. 322/1913. Tomanóczy különleges helyzete miatt tathatott számot a püspök figyelmére. A korszakban sok társához hasonlóan ő is katolikus papból kü80