Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.1 Az egyházkerület belső ügyei - III.1. b A lelkészi karral és más egyházi szervekkel kapcsolatos ügyek
kéri lelkészként lett erre a tisztségre megválasztva - szerette volna Szatmárnémeti egyik megüresedetett lelkészi állását elnyerni. A vele szemben induló, nagyon fiatal Boros Jenő a gyülekezet segédlelkésze volt. A leírásokból úgy tűnik, hogy társadalmi csoportok szerint is élesen elkülönültek az egyes jelöltek támogatói. Míg az „urak” az esperes megválasztását támogatták volna, addig a munkásemberek a fiatal lelkész mellé álltak, aki a Kovács J. István vezette „ébredési” irány támogatását is élvezte. Az éles küzdelem után az esperes csupán néhány szavazattal szerzett többet vetélytársánál, s nyerte el a lelkészi állást. Amint keserűen írta a püspöknek: „A választás meglehetős lassú tempóban haladt. Csupán 400 szavazó volt s mégis csak este 7 órakor hirdették ki az eredményt. De a közönség óriási tömegekben a gimnázium összes folyosóin mindvégig kitartott várván az eredményt, hogy ki lesz a győztes. A választói elnök azt írja, hogy ilyen választást kevés halandó látott. Az örömöt mely az esperes pártiakban tombolt leírni nem lehet. Nagy örömükben aztán vagy negyvenen ösz- szeverődtek a kaszinóban, úgy úsztak a boldogságban mint a fáraó népe a veres tengerben. Ittak rendíthetetlenül reggeli 6 óráig. Ezt biztosan a nyakamba sózzák fizethetek egy jó cehhet.”179 A választási küzdelem során az esperes és támogatói sérelmezték a fiatalabb lelkészek és tanárok részéről folyamatosan tapasztalt tiszteletlenséget. „Az egyik káplán szobájában - amit az egyház ad ki neki s ami ott van a választói terem közelében - volt a Boros Jenő párt irodája. Kell-e ehhez kommentár? Hogy egy káplán nem bír annyi intellektussal, hogy a saját esperesével szemben tartozik egy kis renunciával, ha még annyira jó barátja is a káplántársának. [...] Van itt a tanítóképzőben valami Váczy nevű helyettes vallástanár s az írt, agitált az esperes ellen, s annak a szerencsétlen tanítóképzőnek, amelynek talán a legjobban a hasznára lehet egy esperes - az egész tanári karát Boros Jenő mellé állította. A Krisztus ostorával ugyan, de szét kell ütni ezek között a fiatal farizeusok közt Dezső!”180 A szatmári helyzet rövid időn belül gyökeresen megváltozott, amikor, röviddel megválasztása után, Kiss Bertalan meghalt. A kortársak véleménye szerint ehhez a választás kapcsán átélt stressz is jelentősen hozzájárult. A gyülekezet tagjai a viharos időszak után békességre vágytak. Boros Jenő ismét pályázott a lelkészi állásra, és ígéretet tett arra, hogy nem folytat korteskedést. Támogatóinak most már az úri réteg képviselőit is 179 Kiss Bertalan szatmári esperes levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL I. 1. e) 13. d. 381/1913. 180 Lénárt István levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 13. d. 57/1913. 79
