Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.1 Az egyházkerület belső ügyei - III. 1 .a A belmisszió sürgető feladatai

tista törekvéseinek felerősödésekor a szétszórva élő református magyarok fokozott támogatását a magyar nemzeti elkötelezettség is motiválta. Nem véletlen, hogy már Erőss Lajos püspökségének éveiben is nagy hangsúlyt kapott a szórványterületek gondozásának kérdése. A békés-bánáti misszi­ói körök munkája, a nagyobb lélekszámú gyülekezetek „anyásítása” a püs­pök és az esperes személyes irányítása mellett az első világháború végéig fokozott tempóban haladt. Az anyaegyházzá alakulás és működés költségeit a gyülekezeti tagok adója és adományai mellett jelentősebb részben közegyházi és állami tá­mogatások fedezték.* 150 Ennek az utóbbinak a megszerzése az egyházme­gye vezetősége mellett a püspök részéről sok háttérmunkát igényelt. Az önálló egyházközséggé alakulás előfeltétele ugyanis az volt, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elismerje az új gyülekezet alapításának jogosságát, és kilátásba helyezze a fizetés-kiegészítő államsegély folyósí­tását. A békés-bánáti misszió során nagy fegyvertény volt, hogy a földmű­velésügyi miniszter földadományát is sikerült megszerezniük az egyházi vezetőknek. A Futó Zoltán esperes151, szentesi lelkész által kidolgozott részletes tervezet szerint, melyet az egyházkerületi közgyűlés is jóváhagyott, a már meglévő anyaegyházak mellé 12 újat kívántak létrehozni. Ezek a követ­kezők voltak: Kevevára, Versec, Nagyszered, Nagyszentmiklós, Törökka- nizsa, Módos-Csávos, Antalfalva, Karánsebes, Oravicabánya, Orsóvá, Vá­sáros, Bégamonostor. Ezek közül 1916-ig - a kitört háború ellenére -Ke- vevárán, Versecen, Nagyszentmiklóson, Karánsebesen, Nagyszereden és Módos-Csávoson történt meg a szervezeti átalakulás. 1917-re már Vásáros és Bégamonostor anyaegyházait is sikerült felállítani. Az orsovai refor­mátus egyház létrehozását a háború nehézségei mellett az akadályozta, hogy a korábban az evangélikusokkal közös egyházszervezet megbontása nagyobb anyagi terhelést jelentett volna. A kevevári gyülekezet alapítá­sa kapcsán is nézeteltérés alakult ki a reformátusok és az evangélikusok gos, Nagybodófalva, Resicabánya, Dunaszentilona, Bunyaszekszárd településeken volt református anyaegyház. Ezeken kívül Temes megyében 175 községben 3462, Torontálban 175 községben 3542, Krassószörényben 191 községben 3359 reformá­tus élt még. Futó Zoltán esperes és Fekete Márton egyházmegyei gondnok ennek az 541 településen élő 10.363 református vallású lakosságot kívánták egyházközségek­be szervezni, lelkésszel, templommal, iskolával, tanítókkal is ellátni. 150 Gilicze László i. m. 4. 151 Őt éppen korábbi bánáti missziói szolgálata elismeréseként választották meg szen­tesi lelkésznek. (Gilicze László i. m. 4.) 69

Next

/
Thumbnails
Contents