Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.1 Az egyházkerület belső ügyei - III. 1 .a A belmisszió sürgető feladatai

tista törekvéseinek felerősödésekor a szétszórva élő református magyarok fokozott támogatását a magyar nemzeti elkötelezettség is motiválta. Nem véletlen, hogy már Erőss Lajos püspökségének éveiben is nagy hangsúlyt kapott a szórványterületek gondozásának kérdése. A békés-bánáti missziói körök munkája, a nagyobb lélekszámú gyülekezetek „anyásítása” a püspök és az esperes személyes irányítása mellett az első világháború végéig fokozott tempóban haladt.

Az anyaegyházzá alakulás és működés költségeit a gyülekezeti tagok adója és adományai mellett jelentősebb részben közegyházi és állami támogatások fedezték.* 150 Ennek az utóbbinak a megszerzése az egyházmegye vezetősége mellett a püspök részéről sok háttérmunkát igényelt. Az önálló egyházközséggé alakulás előfeltétele ugyanis az volt, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elismerje az új gyülekezet alapításának jogosságát, és kilátásba helyezze a fizetés-kiegészítő államsegély folyósítását. A békés-bánáti misszió során nagy fegyvertény volt, hogy a földművelésügyi miniszter földadományát is sikerült megszerezniük az egyházi vezetőknek.

A Futó Zoltán esperes151, szentesi lelkész által kidolgozott részletes tervezet szerint, melyet az egyházkerületi közgyűlés is jóváhagyott, a már meglévő anyaegyházak mellé 12 újat kívántak létrehozni. Ezek a következők voltak: Kevevára, Versec, Nagyszered, Nagyszentmiklós, Törökka- nizsa, Módos-Csávos, Antalfalva, Karánsebes, Oravicabánya, Orsóvá, Vásáros, Bégamonostor. Ezek közül 1916-ig - a kitört háború ellenére -Ke- vevárán, Versecen, Nagyszentmiklóson, Karánsebesen, Nagyszereden és Módos-Csávoson történt meg a szervezeti átalakulás. 1917-re már Vásáros és Bégamonostor anyaegyházait is sikerült felállítani. Az orsovai református egyház létrehozását a háború nehézségei mellett az akadályozta, hogy a korábban az evangélikusokkal közös egyházszervezet megbontása nagyobb anyagi terhelést jelentett volna. A kevevári gyülekezet alapítása kapcsán is nézeteltérés alakult ki a reformátusok és az evangélikusok

gos, Nagybodófalva, Resicabánya, Dunaszentilona, Bunyaszekszárd településeken volt református anyaegyház. Ezeken kívül Temes megyében 175 községben 3462, Torontálban 175 községben 3542, Krassószörényben 191 községben 3359 református élt még. Futó Zoltán esperes és Fekete Márton egyházmegyei gondnok ennek az 541 településen élő 10.363 református vallású lakosságot kívánták egyházközségekbe szervezni, lelkésszel, templommal, iskolával, tanítókkal is ellátni.

150 Gilicze László i. m. 4.

151 Őt éppen korábbi bánáti missziói szolgálata elismeréseként választották meg szentesi lelkésznek. (Gilicze László i. m. 4.)

69