Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.3 „Református püspököt választunk hékásom, nem római pápát

nem is, mint a múlt alkalommal, mert teljes reménységgel megyünk ütkö­zetbe, melynek teljesedését adja meg s meg is adja Isten!”127 Április 2-án a debreceni és budapesti lapok is nyilvánosságra hozták Tisza Istvánnak az Országház folyosóján tett nyilatkozatát a választással kapcsolatban. Eb­ben kijelentette, hogy bár megpróbálta Dégenfeld Józsefet megnyerni a maga jelöltjének, de ő határozottan kitartott Baltazár Dezső mellett, ezért úgy döntött nem támogat másik jelöltet vele szemben. Az 1906-os egyházi törvények a püspökválasztásra vonatkozóan any- nyit rögzítettek, hogy az egyházkerületek élére az ott működő lelkészek vagy lelkésztanárok közül kell lelkészi jellegű vezetőt választani, akinek megbízatása élethosszig tart. A választók az anya-, a társ- és a missziói egyházközségek presbitériumai voltak.128 Baltazár hivatalos jelölése 1911. április 12-én, az alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye debreceni vár- megyeházán tartott ülésén történt. A következő hetekben Baltazárral szemben a debreceni egyházmegye Dicsőfi József debreceni lelkész-egy- házkerületi főjegyzőt, a békés-bánáti egyházmegye Szabolcska Mihály temesvári lelkészt, népszerű költőt, a bihari egyházmegye Sulyok István nagyváradi lelkész-esperest jelölte a püspöki tisztségre.129 Az országos na­pilapok a jelöltek közül Dicsőfi vagy Baltazár püspökké választását tartot­ták valószínűnek. Dicsőfi korának nagyhatású teológiai tanára, közkedvelt igehirdető volt, aki kortársai közül irodalmi munkásságával és bibliafor­dítóként is kitűnt és már hosszú évek óta közmegelégedéssel töltötte be az egyházkerületi lelkészi főjegyzői tisztséget. Ő az újító, széles közéleti sze­repet vállaló, menedzser típusú Baltazárral szemben a konzervatív, kipró­bált adminisztrátor, a tudós lelkész alakját testesítette meg, akit inkább a presbiterek és az egyház más világi elöljárói támogattak.130 Az országos napilapok közül a Pályi Ede szerkesztette Magyar Szó a lehető legéleseb­127 Kiss Ferenc levele Baltazár Dezsőhöz, 1911. március 31. = TtREL 1.1. e) 12. d. 128 MREt 1906. 63-64. 129 Egy jelöléssel kapcsolatos egyéni akcióról is beszámolt Kiss Ferenc Baltazárnak: „Sass Bélát felléptette a családi nője, aki benyargalta tegnapelőtt Debrecen hölgyeit, hogy mindenki az ő urát (talán szolgáját) akarja, egyben felőled helyezett el ko­misz híreket. Debreceni barátaink figyelemmel fogják kísérni pletykáit, hogy torkon ragadhassuk. Az eddigi híreket bizalmas jelige alatt kaptuk, rájuk nem hivatkoz­hatunk, hanem majd gondoskodik arról Béláné, hogy megcsíphessük.” [Sass Béla az ószövetség tanára volt a teológián] Kiss Ferenc levele Baltazár Dezsőhöz, 1911. március 31. = TtREL 1.1. e) 12. d. 130 Békesség és hitrokoni üdvözlet a tiszántúli református egyházközségeknek. Dicsőfi József 1911. május 5-én keltezett választási proklamációját ld. TtREL I. 2.16. d. 57

Next

/
Thumbnails
Contents