Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.3 „Református püspököt választunk hékásom, nem római pápát
ben támadta Baltazárt: vele szemben olyan jelölt választását javasolta, aki „feddhetetlen”, „idegenkedik a harcolástól”, „korrekt, tisztességes, egyenes úton járó, nem rágalmazó, nem stréber, egyházias életű, férfias, aki nem ölt annyiféle színt, ahányat érdekei kívánnak”. A Péntek Ferenc szerkesztette Magyar Lap ellenben Baltazár mellett foglalt állást.131 Annak hátterét, hogy a békés bánáti egyházmegye - főleg Baltazárral szemben - Szabolcska jelölése mellett döntött, Futó Zoltán szentesi lelki- pásztor így magyarázta: „Az volt a tény, amely sokunk előtt kivilágosodott, hogy az alföldi nagy egyházak presbitériumai - legnagyobb részben gazda elemhez tartozó 48-as emberek - részint politikai pártok által befolyásolva, jelszavakkal vezetve már múlt püspökválasztáskor Dicsőfi mellé álltak, részint Baltazárnak egy régebbi Mezőfi melletti szereplése miatt ő ellene voltak hangolva. Nem képzelgés ez. Egész mezítelenségében tapasztaltam a magam eklézsiájában, ahol Baltazár ügyében már akkor tapogatóztam, amikor Szabolcska momentán lelkesedésből született jelöltsége még nekem sem forgott eszemben.”132 Az elutasító levelek mellett sok támogató nyilatkozat is érkezett Balta- zárékhoz. Ezek jól jellemzik az egyházi tisztikar szinte túlfűtött várakozását a vezetésben igényelt radikális megújulással kapcsolatban. 1911 áprilisának végén Sinka Lajos így írt: „Sok tépelődésem és aggodalmam, melyek a múltban annyiszor meggyötörték lelkemet - immár elmúlt, mert látom a református korszellem újra ébredését s e felébredt közszellem tényei láthatóvá teszik azt, hogy vagyunk és alkotni is bírunk. Az Isten adja meg azt nekem hanyatló korom várakozásának beteljesüléséül, hogy Dr. Baltazár Dezsőt üdvözölhetem a püspöki széken, akinek tehetsége, kipróbált munkakedve és alkotó ereje nagyra van elhívva a megadott vezérségben. Amit te és Baltazár eddig is tenni bírtatok, új korszakot teremt minálunk.”133 Ónodi Sándor mezőgyáni lelkész is sok kollégájának érzéseit fejezte ki levelében, amikor így írt: „Én szívvel lélekkel csüngök ez ügyön, - mert én éppen ez irányban is fordulatot várok s hiszem, hogy Dezső erős agilitása, s a te lelkes példaadásod - az önfeláldozásig menő tevékeny buzgósággal, fel fogják a saját ügyeink iránt elfásult, tán félénk elcsüggedt társainkat rázni, s megtanítanak arra, hogy ha magunk nem, vagy keveset törődünk a magunk ügyeivel, más még inkább nem, vagy éppen azért nem. És éppen ezért rajongom én az ORLE és annak vezetői iránt, hiszen Arannyal szól131 Magyar Szó, 1911. április 22. 132 Futó Zoltán levele Kiss Ferenchez = TtREL I. 2.16. d. 133 Sinka Lajos levele Kiss Ferenchez = TtREL I. 2.16. d. 58