Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.2 Egyházi pályafutásának állomásai, politikai nezetei és szerepvállalása

nak.84 Szülővárosában nyolc évig végzett lelkészi szolgálatot, ami alatt egy városi dalárdát is szervezett, melynek munkájában maga is aktívan részt vett.85

Az egyházkerület közéletében a zsinati törvénycikkek tárgyalása kapcsán tett hozzászólásai keltették fel a figyelmet személye iránt. A kerületi közgyűlés tagjai ebben az időben politikai pártállás szerint alkottak frakciókat, s egyházi kérdések tárgyalása során is éles ellentétek alakultak ki közöttük. Baltazár az „Uray-Dicsőfi” csoporthoz kapcsolódott, velük szemben az egyházkerület „világi” vezetői által meghatározott „Dégenfe- ld-Tisza” csoport állt. Nagy feltűnést keltett, hogy az új egyházi törvények előkészítése kapcsán az 1903-as tavaszi egyházkerületi közgyűlésen Tisza Istvánnal szemben határozottan állást foglalt az egyházi adózás jövedelemarányos meghatározása mellett.86 Később 1905-ben az alsószabolcs-haj- dúvidéki egyházmegye gyülekezeteinek adóztatási viszonyait elemezve is hangoztatta, hogy azt az egyházi élet egyik legakutabb problémájának tartja: „Mint sajátságos dolog említésre méltó, hogy az intelligencia magas fokán álló alföldi magyar egyházaink adórendszere kaleidoszkóp szerű változatot mutat a helyes adóztatási elv teljes kivitelétől olyan távolságra helyezkednek el egyházaink. Van tiszta birtokarányos adóztatási rendszerünk, egységes személyi, %-os vagyoni, fokozatos adóval kombináltan; van középkori, elavult párbér rendszerünk egész merevségében és osztályba sorozással szelídítve. A párbértől még 12 egyházunk nem tudott megszabadulni, s a tiszta készpénzrendszerre csak 7 egyházunk tudott felemelkedni.”87 Ennek a felfogásnak a jegyében az 1904-1907 között rendezett II. budapesti zsinaton is határozottan kiállt a maximum nélküli személyi adó bevezetése mellett, de aktív szerepet vállalt az egyházkormányzati vitákban is. A választásoknál a presbiteri elv következetes érvényesítése mellett szorgalmazta, hogy a tanítók minden egyházhatósági szinten képviseltethessék magukat. Síkra szállt az ún. „közpapok” mozgalma, a rosz- sz helyzetben lévő falusi lelkészek érdekeinek védelme mellett. Sürgette az 1848. XX. te. legalább részleges végrehajtását, a kongrua, a családi- és korpótlék ügyének megfelelő rendezését. A tanítók ügyében is határozót 84 Bakóczy Endre i. m. 20-21.

85 Zenei képességeit később énekszerzőként és énekeskönyv szerkesztőként is kamatoztatta, de mint autodidakta hymnologus, munkásságának ez a része nem képez maradandó értéket.

86 Bakóczy Endre i. m. 22.

87 Idézi Bakóczy Endre i. m. 7.

42