Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.2 Egyházi pályafutásának állomásai, politikai nezetei és szerepvállalása
II. 2 EGYHÁZI PÁLYAFUTÁSÁNAK ÁLLOMÁSAI, POLITIKAI NÉZETEI ÉS SZEREPVÁLLALÁSA Megválasztott lelkészként első szolgálatát 1900. december 23-án tartotta Hajdúszoboszlón.80 A kor elvárásainak megfelelő, mintaszerű igehirdetői és lelkigondozói munkája végzése mellett a helyi közéletben is aktív szerepet vállalt. Saját gyülekezeti működése ars poeticájaként is felfogható egy lelkésztársainak szánt útmutatása: „Emelkedjünk fel hivatásunk lehető magaslatára. Ne fent keressük mindig az orvoslást, mert a szomorú tapasztalás azt mutatja, hogy az csaknem sikertelen. Lent a legtermészetesebb talajon kell az új kálvinizmus reneszánszát megkezdeni, s onnan a néptől vezetni elemi erővel felfelé. A Kálvin egyháza a nép egyháza, az egyetemes erejű, egyetemes méltóságú királyi papság lelki intézménye, amely nem elszakadt erő és érdekkülönítmények, hanem felülről a magasságos Isten, alant az őtőle származó egyetemes erő és érdek által kormányoztathatik, ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat.”81 A Tiszántúl egyik legnagyobb gyülekezetéből egyházmegyei tisztségei révén gyorsan ívelt fölfelé közegyházi pályája. 1901-ben előbb egyházmegyéje lelkészi jegyzőjévé, egy évvel később kerületi, 1903-tól zsinati képviselővé választották.82 1904-ben 33 évesen az alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye esperesévé és hajdúböszörményi lelkésszé választották.83 Esperesi tevékenységét sokirányú lázas munka jellemezte. Egyházmegyéje pénzgazdálkodását szakemberre bízta, irányítása alatt egységes pénzkezelési és ellenőrzési szabályzatot dolgoztak ki. A célszerűség jegyében megreformálta a kialakult dékáni és esperesi egyházlátogatási rendet. Az egyházmegyei lelkészegylet működésének reformja mellett lelkészi körök alakítását szorgalmazta. Több intézkedéssel javította az egyházmegyei közgyűlés működésének fegyelmét, növelte az abban résztvevő tanár és tanító képviselők számát. Jegyzője volt az egyházkerület esperesi tanácsá80 Baltazár Dezső, 1901. 81 Az alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegye 1909. szeptemberi egyházmegyei gyűlésén elhangzott beszédéből idézi Bakóczy Endre i. m. 17. 82 Czeglédy Emánuel, 1931. 27. 83 Esperesi és hajdúböszörményi lelkészi székfoglaló beszédét külön füzetekben is megjelentették, ld. Baltazár Dezső, 1904/1.; Baltazár Dezső, 1904/2. Az előző esperest sikkasztás miatt mondatták le, később Pályi Ede azzal vádolta Baltazárt, hogy pozíciója megszerzése érdekében ő robbantotta ki a botrányt. 41