Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

2. Baltazár Dezső pályafutása és püspökké választása - II.1. Családi háttere, iskolái, a pályakezdés évei

II. i. CSALÁDI HÁTTERE, ISKOLÁI, A PÁLYAKEZDÉS ÉVEI

1871. november 15-én Hajdúböszörményben született, a család ötödik, legkisebb gyermekeként.63 Édesapja, Baltazár János 1848/49-es veterán honvéd hadnagy, Hajdúböszörmény, majd a hajdúkerület főmérnöke volt. Édesanyját Czeglédy Máriának hívták, aki egy jómódú és befolyásos haj- dúszoboszlói birtokos családból származott. A Baltazár család mindennapjait egy életszerű, református kegyesség hatotta át.64 Közvetlen emberi kapcsolatainak és személyiségének számos más erénye - mint a sokak által említett áldozatkészség, nyíltság, bizalom, az, hogy a hátmögöttiséget nehezen viselte - visszavezethető erre a bensőséges családi háttérre. Az apa különös gonddal irányította fiai nevelését, melynek fontos szempontja volt, hogy a társasági életben jól tudjanak érvényesülni, gyakorlatiasak, céltudatosak legyenek. Dezsőt szülei lelkipásztori pályára szánták, amelyet maga is személyiségéhez közelállónak érzett. A kiváló testi és szellemi képességekkel megáldott gyermek az elemi iskolát és a gimnázium első hat osztályát Hajdúböszörményben végezte. Középiskoláit 1888-1890 között a debreceni református főgimnáziumban jeles érettségivel fejezte be, majd szintén Debrecenben teológiai és jogi tanulmányokba kezdett.

63 Testvéreivel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy Gábor Kecskeméten gimnáziumi tanár, János gazdatiszt-főintéző lett, velük folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Levelezésükben szép számmal vannak egyházi vonatkozások is. Jenő nevű bátyja 22 éves korában „idegbajban” halt meg, Mária nevű nővéréről nincsen adatunk.

64 „A nagy ünnepeken és vasárnapokon mindig volt családi istentiszteletünk, ami éneklésből és imádkozásból állott. Az éneklést édesapánk vezette, az imádkozást az édesanyám végezte. Ezeken kívül a névnapokon, sertésöléseken s néha-néha előforduló dúsabb étkezéseken, mindig domborodott ki valami ünnepélyes színezet, aminek középpontjában az Isten iránti hálaadás állott, a víg részletek egész tömegének áradása mellett. A vig részletek mindig szolidak és decensek voltak.” Baltazár Dezső: Édesapámról. Idézi Leel-Őssy Lóránt, 2000, 23.

35