Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

1. Bevezetés - I.2 A tiszántúli régió és reformátusság a XX. század elején

teljes egyházmegye reformátusságának is becsületére vált volna. Ezek a gyülekezetek 597 lelkészi és 12 missziói lelkészi állást tartottak fenn48, magasabb szinten pedig a következő 14 egyházmegyébe szerveződtek: alsó- szabolcs-hajdúvidéki, békés-bánáti, beregi, bihari, debreceni, érmelléki, felsőszabolcsi, heves-nagykunsági, közép-szabolcsi, máramaros-ugocsai, nagybányai, nagykárolyi, nagyszalontai, szatmári. Ezek lélekszáma 1910- ben a következőképpen alakult49:

Alsószabolcs-hajdúvidéki

132.950

Beregi

54.162

Békés-bánáti

213.404

Bihari

61.395

Debreceni

129.387

Érmelléki

54-275

Felsőszabolcsi

41.043

Heves-nagykunsági

138.709

Közép-szabolcsi

53-586

Máramaros-ugocsai

22.476

Nagybányai

25748

Nagykárolyi

37.209

Nagyszalontai

97.086

Szatmári

55-431

A hagyományos egyházmegyei és egyházkerületi határok kérdése időről időre előtérbe került. Bár az utolsó egyházmegyei határmódosítás 1909-ben történt, amikor a felsőszabolcsi egyházmegyét kettéosztották, ehhez kapcsolódóan az egyházkerület felosztásának terve is újra felszínre került. Előbb Ferenczy Gyula publikált egy tervezetet, melyben három részre bontotta volna a történelmi egyházkerületet,50 majd Görömbei Péter középszabolcsi esperes az 1909. novemberi egyházkerületi közgyűlés kapcsán rendezett fogadáson egy „délvidéki püspökség” létrehozására tett

48 A lelkészek száma 621-re nőtt. (uo.)

49 Forrás: TRE jkv 1911.1. sz. melléklete a 331. jkv-i számhoz.

50 Ld. DPL 1909. 146-147. A tervezet szerint I. a debreceni, alsószabolcs-hajdúvidé- ki, heves-nagykunsági, bihari, érmelléki egyházmegyék Debrecen székhellyel, II. a nagykárolyi, nagybányai, szatmári, máramaros-ugocsai, közép-szabolcsi, felsőszabolcsi, beregi egyházmegyék Szatmár székhellyel, III. a békés-bánáti, nagyszalontai egyházmegyék pedig Békés, Gyula vagy Arad székhellyel alkottak volna önálló egyházkerületet. Ennek végrehajtása mellett a nagy egyházközségek önálló egyházmegyévé szervezését ajánlja.

27