Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V.2 Román megszállás alatt - V.2.c Az egyházi élet újrarendeződése

V. 2. c)Az egyházi élet újrarendeződése

A román megszállás lehetővé tette, hogy megkíséreljék az egyházkerület működésének helyreállítását. Ezt jelentősen akadályozta, hogy a különböző hatalmak által megszállt területek és a változó frontvonalak miatt nagyon sok egyházközséggel kapcsolatban hónapokon keresztül még az espereseknek is csak megbízhatatlan információik voltak, az egyházlátogatás szinte lehetetlenné vált.451 Az utazás körülményes volta és a posta megbízhatatlansága még a megszállt területen belül is nagy nehézséget okozott. Ezek ellenére a püspök folyamatosan törekedett a pontosabb helyzetfelmérésre. Levelezéséből értesülünk lefoglalt, vagy a harcok során megsérült egyházi ingatlanokról, a forradalom során vállalt szerepük miatt letartóztatott vagy szolgálati helyüket elhagyó tanárokról, a román hatóságok által ellenállása miatt internált lelkészről. Általános probléma volt, hogy a régi rendszer összeomlása miatt a lelkészek javadalmazása továbbra is megoldatlan maradt. ,A lelkészek megélhetése jóformán lehetetlen - írta még október 12-én, tehát jóval a proletárdiktatúra bukása után is Futó Zoltán esperes. - A kongrua, adósegély nem jön, családi pótlékok, ruha és egyéb segélyek a lelkészek jó részéhez nem jutnak el. Valamit bizony tenni kellene, hogy ezek nyomorúsága és keserűsége meg- szüntettessék.”452

A stabilizáció során - a választott egyházkerületi vezetés helyzetének megszilárdítása és a hosszú kihagyás miatt is - fontos lépés volt az egyházkerületi közgyűlés összehívása, 1919. május 7-8-ára. A püspök megnyitó beszédében visszatekintett az utolsó közgyűlés óta eltelt zavaros időszakra. Megemlékezett Tisza Istvánról, akinek alakját, mint „a kálvinista puritánság példaképét” és a „nemzeti erények hordozóját” idézte fel. A forradalmak egyházpolitikájának értékelésekor kijelentette, hogy az „soha nem látott üldözést hozott az egyházra” és sokkoló ütést mért az egyház anyagi és szellemi érdekeire. A rendkívüli körülmények miatt kérte, hogy a gyűlés csak a bizottságok megalakításával foglalkozzon, majd jogkörét ideiglenesen adja át egy rendkívüli intézőbizottságnak. Az elnökségen kívül a bizottság tagjává választották Dávidházy Jánost, Végh Józsefet, Dó451 Ld. a nagykunsági esperes szeptember 16-i és a békés-bánáti esperes október 12-i levelét Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 23. d. 1798/1919. és 1914/1919.

452 Futó Zoltán levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 23. d. 1914/1919.

190