Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V.2 Román megszállás alatt - V.2.c Az egyházi élet újrarendeződése
czy Imrét, Szentpéteri Kun Bélát, Sulyok Istvánt, Kiss Ferencet, Domahi- dy Elemért és Márk Ferencet.453 A közgyűlés - a püspök távollétében, Dávidházy János esperes elnökletével hozott határozatában - kimondta: „úgy Baltazár Dezső debreceni lelkész és tiszántúli püspök eljárása, mint a debreceni presbitérium erre vonatkozó határozata a múlt esztendő három izgalmas hónapjában elegendő magyarázatot talált, és éppen ezért a szóban forgó fellebbezés előtt napirendre tér”, tehát „a hatáskör teljes figyelmen kívül hagyásával hozott s ennek folytán magában véve is semmis presbitériumi határozat formailag is megsemmisíttetik”.454 Ezzel végleg lezárták a debreceni „forradalmi presbitérium” püspököt elítélő határozata kapcsán keletkezett ügyet. A rendkívüli intézőbizottság semmissé nyilvánította a forradalmi időszakban keletkezett jogsértő egyházközségi, presbiteri határozatokat, illetve a református egyházat és iskolákat érintő néptanácsi, direktóriumi, népgyűlési döntéseket.455 Foglalkozott a lelkészek, tanárok és tanítók forradalmi időszakban tanúsított magatartásával. Közülük többen védhe- tetlen módon kötelezték el magukat célzottan egyházellenes intézkedések mellett. Ezeknek a fájdalmas ügyeknek az intézési módjával kapcsolatban azonban már az egyházkerületi közgyűlés kimondta, hogy vizsgálati eljárást csak azok ellen indítanak, akik másokra is nyomást gyakoroltak, közszereplésükkel megbotránkozást okoztak. Az iskolaszékeket és igazgatótanácsokat felkérték az ilyen személyek megnevezésére.456 A tanárok és tanítók közül sokkal többen voltak érintettek a forradalmak alatti szerepvállalás miatt. Velük szemben alsó fokon igazgatóik, espereseik jártak el, ügyük sokszor nem is került magasabb egyházi fórumok elé. A Lelkészegyesület azonban ügyeik elbírálása kapcsán is hangsúlyozta, hogy az egyháznak nem politikai ítéletek meghozása a feladata: „jogot, hazát, Istent tisztelő iskolát csak szeretettel lehet alapítani és fenntartani.”457 A forradalmak alatt kompromittálódott lelkészek elleni fellépések közül figyelmet érdemel Zoványi Jenő egyetemi tanár ügye. Ő már 1918 nyarán és őszén kemény hangú cikkeket írt az iskolai vallásoktatás eltörlése 453 Egyházkerületi közgyűlést megnyitó beszéd 1919. május hó 7-én = DPL 1919.121- 123. 454 Baltazár Dezső, 1920/1.115. 455 TtRE jkv 1919/23. sz. 456 TtRE jkv 1919/24. sz. 457 A bolsevizmusra = LE 1919. 204. 191
