Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V.2 Román megszállás alatt - V.2.b Ellenállás a román expanziós törekvésekkel szemben

Dezső az esetet azonnal jelezte Moisiu tábornoknak, ő még válaszra sem méltatta.443

Ilyen események tükrében érthető meg, hogy a következő időszakban a régi városi elit, élén a püspökkel minden rendelkezésre álló eszközökkel megpróbáltak szembeszállni a Tiszántúl Romániához csatolására irányuló törekvésekkel. Ezek során a város önkormányzati testületé többször - az együttműködés megtagadását kilátásba helyezve - tiltakozott az atrocitások ellen. Augusztus végén egy Vásáry István által készített, a megszállás során elkövetett visszaemlékezéseket tényszerűen, 35 pontban bemutató írást juttattak el Budapestre. Ennek hatására szeptemberben Debrecenbe érkezett Hektor Munroe angol orvos, aki titkos megbízottként tájékozódott a kialakult viszonyokról és igazolta a románok által elkövetett visszaéléseket.444 A debreceni beadvány végül még a párizsi békekonferenciára is eljutott és szerepet játszott abban, hogy az antanthatalmak november 15-én ultimátumban szólították föl Romániát a korábbi megállapodások és a nemzetközi jogi normák betartására.

A debreceni református városi-egyházi vezetők és a román katonai hatóságok közötti összeütközés akkor élesedett ki, amikor 1919 októberében a románok egyértelmű lépéseket tettek a Tiszántúl Romániához csatolása érdekében. A nemzetközi előírások megsértésével október 16- án kiadott román kormányzósági rendelet Szabolcs, Hajdú, Jász-Nagy- kun-Szolnok, Békés, Csanád, Csongrád megyékből egy külön vámhatárral körülvett, vegyes közigazgatású zónát kívánt létrehozni. Ennek élére - a románokkal gátlástalanul együttműködő - Rásó István főispánt állították volna. A térségben egyedül Debrecenben alakult ki szervezett ellenállás ennek megakadályozására. A polgármester által 1919. október 22-ére ösz- szehívott titkos tanácskozáson egy Michaescu kormányzó tábornoknak és az antantnak címzett tiltakozó memorandumot fogadtak el, melyben- a visszaélések elleni újabb fellépésen túl - összefoglalták aggályaikat a térség közigazgatásának tervezett átalakításával kapcsolatban. Ennek átadásával - mely másnap történt - Baltazár Dezsőt bízták meg. Ennek során a dokumentumot átvevő Alimanescu vezérkari főnök az aláírókat- az engedély nélküli tanácskozás megtartására hivatkozva - rögtön hadbírósággal fenyegette meg. A következő napokban a katonai hatóságok őket valóban megfigyelés alá helyezték, előkészítették letartóztatásukat.

443 Baltazár Dezső, 1920/1.179. A tábornokhoz június 19-én írott levelét ld. a mellékletek között.

444 Veress Géza, 1986.176.

186