Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V.2 Román megszállás alatt - V.2.b Ellenállás a román expanziós törekvésekkel szemben
Mihaescu katonai kormányzó is elutasította az emlékiratban foglaltakat sőt „megszállási és igazgatási költség” címén 7 millió koronás követeléssel lépett fel. Az ekkor kialakult macska-egér játék során a teljesen kimerült várostól sikerült még 300 ezer koronát kizsarolnia. Ennek kifizetése után a kormányzó tábornok hajlandó volt lemondani a közigazgatási tanács létrehozásáról.445 A minden békés eszközt felhasználó ellenállási próbálkozások során arra is kísérletet tettek, hogy a román-francia hegemónia elkerülése érdekében a Brit korona védnöksége alá helyezzék a térséget. E terv megvalósításának érdekében augusztusban létrehoztak egy titkos szervezet is, melynek elnökévé Baltazár Dezsőt választották. Egy 349 aláírással ellátott folyamodványt szerettek volna eljuttatni az angol uralkodóházhoz. A román hatóságok tudomást szereztek a szervezkedésről, a petíciót elkobozták, az aláírókat 200 és 2.000 korona közötti pénzbírsággal sújtották.446 Közvetetett módon a folyamatossá váló debreceni tiltakozó akcióknak is része volt abban, hogy az antanthatalmak felléptek Románia politikájával szemben. Nyomásukra november 14-16. között a román csapatok előbb Budapestet és a Duna-Tisza közét ürítették ki, majd 1920. február 24. és március 30. között fokozatosan kivonultak a Tiszántúlnak azon részeiből is, ahol a nagyhatalmak meg kívánták hagyni a magyar fennhatóságot. A megszállók végül is beletörődtek abba, hogy a többi terület megtartása érdekében a Tiszántúlról le kell mondaniuk. így 1919 decemberétől a térségben fokozatosan normalizálódtak a viszonyok. Már nem korlátozták az önkormányzatok működését, amelyek tevékenységüket már a nemzeti hadsereg bevonulása előtt a magyar kormányrendeletekhez igazíthatták. A román megszállás jelentette terhek mellett a hagyományos városi elit számára súlyos problémát jelentett a jobboldali ellenzék aktivizálódása is. Ennek a püspök által „fekete terrornak” nevezett áramlatnak az ideológiai hátterét a Bangha Béla jezsuita páter nevével fémjelzett irányzat adta. Ez a háború kirobbantásáért, a forradalmakért és a történelmi magyar állam bukásáért elsősorban a szabadkőműveseket és a zsidókat tette felelőssé. Ezt helyi szinten felerősítették a proletárdiktatúra végén elhurcolt túszok fogságban szerzett tapasztalatai. A velük történtek elbeszélése során gyakran számoltak be arról, hogy a többségében pesti zsidó fiatalokból álló fogva tartóik milyen felháborító módon bántak velük.447 Ezek következtében 445 Baltazár Dezső, 1920/1.185-201. 446 Tarján G. Gábor, 1998. 35. 447 Baltazár Dezső, 1920/1. 205. 187