Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V.2 Román megszállás alatt - V.2.a Kapcsolatfelvétel a románokkal és a nagykárolyi királyfogadás

ságból a városba rendelt román parasztság adta. A püspök részvételével szemben érzett indulatot mutatja, hogy amikor jövetelének híre beszédtémává vált a helybéliek között, volt, aki úgy gondolta, az is „kitelik tőle”, hogy az országrészt felajánlja a románoknak.

Amikor a helyi lelkész részvételének célja iránt érdeklődött, ezt válaszolta neki: „Fiam, jövetelünknek kettős célja van. Egyik udvariassági tény, a másik pedig az, hogy ha ezt a területet csakugyan Romániához csatolják én mindig szót emelhetek a királynál az itt maradt református magyar hívek érdekében.”438 A vasútállomáson délután három órakor fogadták Fer- dinánd királyt és Mária királynét. Az egyházak közül, annak ellenére, hogy a reformátusok képviseltették magukat a legmagasabb szinten, a román protokoll szerint csak a negyedik helyre állhatták a görög katolikusok, az ortodoxok és a római katolikusok után. A fogadási ceremóniát követően a város utcáin katonai seregszemle következett. A nap külsőségei a feltűnően nagy igyekezet ellenére a református küldöttség tagjaiban a „vérbeli balkániság” érzetét keltették.

A megyeházán szervezett ünnepség keretén belül a többi keresztyén felekezet nevében Marchis Romulus görög katolikus püspöki vikárius mondott üdvözlő szavakat, Baltazár Dezső külön, másodikként következett. Feszes, egyenes tartással lépett előre és mélyen dörgő hangjára még a feltűnően lehangoltan viselkedő királyné is felkapta fejét. Beszédét magyarul mondta el, amit a királyi párnak Maniu Gyula az erdélyi román kormányzótanács elnöke tolmácsolt. A később sokat támadott beszéd így hangzott:

„Királyi Felség! A világot gyehennává gyújtotta fel a gyűlölet. Minden eszmény megtagadásával dolgozott. A legnagyobb eszmény a szeretet, mely maga az Isten. Megtámadták, megtagadták ötét is, aki által van minden és aki nélkül nincs semmi.

Isten rendelései a királyok is. Istennek szolgálunk tehát, amikor üdvözöljük felségedet, ki a minden hatalmat adó Isten felkentje. Az Isten a szeretet és békesség első szolgájául kente föl felségedet. Kérjük tehát a Tiszántúli Református Egyházkerület és a helybeli evangélikus egyház nevében, hogy minden

tették arra, hogy az egyházi épületekre is kitűzze a román nemzeti színeket, aki erre gúnyosan 18-20 zászlót tetetett ki = Gönczy Sándor i. m. 6.

438 Uo. 7.

183