Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V.2 Román megszállás alatt - V.2.a Kapcsolatfelvétel a románokkal és a nagykárolyi királyfogadás

mester hiába intette keresztyéni türelemre és nyugalomra a hangadókat, ők kezdettől fogva követelték még Handler Gyula és Jánosi Zoltán felelősségre vonását is.433

Baltazár Dezső személyes közbenjárásával, példaadásával és közéleti forgolódásával is megpróbálta mérsékelni ezeket az indulatokat. Dimit- rescu tábornok kérésére már az április 30-án tartott első törvényhatósági gyűlésen kijelöltek egy bizottságot, amelynek az lett volna a feladata, hogy a kommunisták letartóztatásával kapcsolatban tanácsadó szerepet töltsön be a román hadvezetés mellett. Ebbe a püspököt is jelölték, de ő a bizottság többi tagjához hasonlóan egyértelművé tette, hogy honfitársaikat nem hajlandók kiszolgáltatni egy idegen állam ítélkezésének. Számos esetben hangoztatta azok becstelenségét, akik letartóztatások során besúgó szerepet vállaltak. Többek között közbenjárt egy Szabó Antal nevű árva fiúért, akit a románok kommunistaság miatt tartóztattak le. Szabadon bocsátását kérte, azzal, hogy „nem kommunista, hanem csak bolond”.434 Annak ellenére, hogy az újabb gyűlölethullámnak ő is céltáblájává lett, ez az emberi kiállása nem maradt visszhangtalan.

Dimitrescu tábornokot rövid időn belül frontszolgálatra vezényelték. Az új román katonai kormányzó május 12-től Traian Mosoiu tábornok lett. A püspök őt már hivatalba lépése napján felkereste az egyházi javak és a lakosság védelmét kérve, valamint újabb lépéseket sürgetett a túszok kiszabadítása érdekében. Az új kormányzó Magoss György által május 22-én hozta a püspök tudtára azt a kívánságát, hogy Debrecen és Hajdú vármegye népes küldöttségében ő is részt vegyen a román király már több hete szervezett nagykárolyi látogatásán. A kérés elől, bár tudatában volt megjelenésének támadható voltával, mégsem tért ki, sőt beszéddel is köszöntötte a megszálló állam fejét. Részvétele és szavai miatt később sok támadás érte. Ezek hangneme különböző volt, a legélesebb elítélést a jezsuita lapok hangzatos cikkeikben találjuk, ahol azon túl, hogy „Baltaza- rescunak” csúfolták, ráadásul hazaárulónak kiáltották ki, azt állítva, hogy Nagykárolyban megáldotta a román hadsereg hódító fegyverét és Magyar- országot felajánlotta a román királynak. Ha ezt a következtetést túlzásnak tartjuk is, az eset kapcsán mégis jogosan vethető fel, hogy a román hadsereg megszálló tevékenységének és a mögötte álló állam expanziós törekvéseinek ismeretében lehetett-e elegendő felhatalmazása arra, hogy ezen

433 Május 2-án Handler Gyulát is letartóztatták.

434 TtREL 1.1. e) 23. d. 1919/872 a.

181