Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.c A proletárdiktatúra napjai

tóügyi népbiztosság az egyházi sajtó működését is ellenőrzése alá vonta, és igyekezett saját propagandája eszközévé tenni. Az ezekben a hetekben született cikkeket ezért csak fenntartásokkal szabad kezelnünk. Nem csoda, ha Baltazár Dezső Lelkészegyesületben közölt cikkei furcsán kétértel- műekké váltak. Az új helyzetet látszólag naivan támogató vagy beletörődő sorai az őt személyesen is ismerő olvasótáborának sokszor egészen más üzenetet tudósítottak. Azokat a rendeleteket például, melyek püspökségének legfontosabb eredményeit, az oktatási intézmények államosításával és az 1848:XX. törvény alapján eddig rendszeresített állami támogatások eltörlésével - pillanatok alatt összedöntötték412, így kommentálta: „Két ilyen radikálisan erős intézkedés megjelenésének gyors egymásutánja - nem csoda - ha megdöbbenést vált ki az eddigi megszokottság oldaláról, de ennek a megdöbbenésnek nem szabad se tanácstalanággá, se kétségbeeséssé fajulnia. [...] Távolítsunk el lelkűnkből minden ellenszenvet, keserűséget és helyére a megnyugvás és a jövőbe vetett bizalom lelki diszpozícióját állítsuk.” Aligha gondolhatta valaki az ORLE tagok közül, hogy a tanácskormány jövőbeli intézkedéseire tekintett előre bizalommal.

Visszaemlékezéseiben hosszan, bibliai alapon fejtegette azt a határozott álláspontját, hogy a „parancs szerinti, erőszakos kommunizmus” keresztyén ember részéről nem igazolható. Ezért korabeli megnyilatkozásának fő szempontja szerint: „nem volt szabad nekem sem szóval, sem írásban akárminő rettegtetések között sem kijelenteni, hogy ezt a most térben és időben gyakorlatilag jelentkező és diktatúrásan minősült kommunizmust helyeslem, ajánlom, támogatom. [...] Mindig valami olyannak a helyesléséről szólok, ami alatt ez a proletárdiktatúra nem érthető, vele nem azonos. Nem kis észtöredelmembe került azt a formát megtalálni, hogy a cenzúrán keresztülmenjünk, védelmet csináljunk a megtámadott egyháznak s amellett megmaradjunk evangéliumi és nemzeti igazságainkkal elszigetelődve a proletárdiktatúra kommunizmusától.”413 A rendszer elleni tiltakozásának másik megnyilvánulása volt, hogy önkéntes házfogságra ítélte magát, az istentiszteletek tartásán túl még az utcára is alig ment ki. Az őt felkereső, nyomorgó vidéki lelkészeket bizalmas beszélgetések során azzal bátorította, hogy a diktatúra nem képes sokáig tartani magát, következetesen óvta őket az állampártba való belépéstől.414

412 Az oktatási és nevelési intézmények államosításáról és az i848:XX. te. alapján adott állami juttatások eltörléséró'l szóló rendeleteket.

413 Baltazár Dezső, 1920/1.130.

414 Baltazár Dezső, 1920/1.134.

173