Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.c A proletárdiktatúra napjai

1919- április 4-én körlevelet bocsátott ki a tiszántúli gyülekezeteknek.415 Ebben szeretettel intett a hit, a békesség és a jó rend megtartására. Bizalomra hívott fel a kormány iránt, amely soha nem látott veszedelmek között vállalkozott az ország megmentésére. A Szentírás tanulmányozására, és az Istenbe vetett reménységre buzdított, mert „...az állam a vallást nem háborítja, annak veszedelme csak a magatok hitetlensége lehet”. Még később egy tervezett ORLE gyűlésre szóló meghívójában, melyet április 14-én, a román megszállás előestéjén küldött, azt írta: „az idők diadalmas iránya a mi régi hirdetett és szolgált eszméinket igazolja”.

Az egyház védelmét és az új hatalom képviselőivel történő hivatalos érintkezés felvételét szolgálta, hogy Baltazár Dezső táviratban köszöntötte a Forradalmi Kormányzótanács elnökét. A korabeli üdvözlésekhez képest igen tartózkodó fogalmazással fölajánlotta, hogy az ORLE (!) „a munka kötelességén, jogán és méltánylásán felépült társadalmi és állami rend megszilárdításához szívesen nyújt segédkezet, egyben a felvilágosodásért, szabadságért, függetlenségért, demokráciáért, testvéri egyenlősítő sze- retetért első sorban munkálkodott, áldozott, szenvedett és mint mindig, most is a szűkölködő református papság érdekeinek védelmét kérte.”416

A református egyházi közvélemény egy ilyen radikális fordulatra egészében véve nem volt felkészülve, így a reakciók zavarosak, sokrétűek voltak. Az ellenálláson túl, a kényszerű együttműködésen keresztül a naivan lelkesedő, vagy tudatosan támogató magatartásig sok egyéni színt lehet találni a palettán. A kommunisták egyház elleni nyílt, terrorisztikus támadásainak ismeretében abszurdnak hat, hogy voltak lelkészek és más egyházi hivatalnokok, akik a vallásos szocialista eszmék hatása alatt az új rendszer elkötelezett támogatóiként léptek fel. A proletárdiktatúra megalakulása után a lelkészek az országban több helyen is beléptek az MSZP- be. Ennek megállapításakor meg kell jegyezni azt is, hogy voltak olyanok, akik nem meggyőződésből, hanem egyéb kényszerítő hatásnak kitéve tették meg ezt a lépést.

Az egyházkerületből a proletárdiktatúra melletti tüntető kiállás legy- gyakrabban emlegetett példája, hogy a debreceni egyetem hittudományi kara március 26-án Ferenczy Gyula professzor javaslatára határozatot hozott, amelyben a „dolgok új rendjét, mint a Názáreti által hirdetett, az emberiség által várt istenországát” üdvözölte.417 Ezt táviratilag közölték

4.5 Hivatalos értesítés = LE 1919.121-122.

4.6 TtREL 1.1. e) 23. d. 1919/784.; LE 1919.119.

417 Kormos László, 1983. 272.

174