Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.b A köztársaság időszakában
törvény ellenére kierőszakolt határozatát, mely csak meghozóira hozhat szégyent.”388 A püspök pártján álló presbiterek szószólója, Erdős József fellebbezést nyújtott be a határozattal szemben az egyházmegyénél, így az ügy magasabb egyházi fórumok elé került. A fellebbezést a debreceni egyházmegye csak közvetlenül a proletárdiktatúra előtti napokban, 1919. március 19-én tárgyalta, de ez a tárgyalás sem tett pontot az ügy végére. Annak ellenére, hogy a presbitérium szabálytalan határozatát a „legteljesebb mértékben” helytelenítették és elítélték, a püspök Dicsőfi József által vezetett ellenfelei elérték, hogy a kérdés felett - a megsemmisítésére vonatkozó határozat meghozatala nélkül - „napirendre tértek”.3®9 Erdős József ragaszkodott az ügy formailag is egyértelmű lezárásához és az egyházkerülethez újabb fellebbezést nyújtott be. Újabb bonyodalmat jelentett, hogy az ügy iratanyaga nem érkezett meg a kerülethez, mert - mint arról Dávidházy János esperes értesítette a püspököt - feltehetően a posta hibájából elveszett.390 A sorozatos támadások miatt pártfogói jelentős előkészületeket tettek azzal kapcsolatban, hogy a püspököt kimenekítsék Debrecenből, ahol a forradalmi izgatás fő céltáblájaként családjával együtt állandó atrocitásoknak volt kitéve. 23 szatmári település hívása ellenére ő mégsem hagyta el az egyházkerület hagyományos központját.391 Az egyházkerületi közgyűlés működésének akadályoztatása miatt az egyházkerületi elnökség mellé már 1918-ban egy rendkívüli intézőbizottságot állítottak fel. A négy rendes és négy póttaggal működő bizottság fele-fele részben lelkészi és világi tagokból állt.392 Baltazár, egyházon belüli támogatottságának tudatában, a közélet rohamos balra tolódását látva 1918. december 9-én újabb merész hangvételű körlevélben fordult lelkésztársaihoz.393 Határozott politikai állásfoglalásra bíztatva őket az újjászervezés alatt álló Mezőfi Vilmos-féle Országos 48- as Szociáldemokrata Párt mellett. „Most, hogy hazánk a nemzeti eszme elhalványulása folytán végveszedelembe dőlt - írta, - felettébb szükséges, hogy politikai kérdésekben is vezéri helyre álljunk.” A magántulajdont 388 Baltazár Dezső, 1920/1.113. 389 Baltazár Dezső, 1920/1.115. 390 Tarján G. Gábor, 1998. 32. 391 Baltazár Dezső, 1920/1.117. 392 Erdős Károly, 1946.159. A jegyzői teendőket világi rendes tagként Szentpéteri Kun Béla látta el. 393 Baltazár Dezső, 1920/1.118. 163
