Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V.l.b A köztársaság időszakában
megszüntető kommunizmussal szemben a fentebbi párt irányát jelöli meg támogatásra méltónak. Véleménye szerint a református egyház „socialis- tico-democratikus” és a nemzeti érdeket szem előtt tartó hagyományaihoz ez kapcsolódik leginkább, mert szemléletmódjában a szociális eszme egyesül a vallás tiszteletével és a haza szeretetével. Baltazár támogatása is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy - pártja 1919. január 12-én, Kábán tartott gyűlésén - Mezőfi 973 község 1200 küldöttje előtt hirdette meg új programját.394 A püspöknek ez a mérséklő célzattal született állásfoglalása azonban még a tiszántúli lelkészi karban sem talált osztatlan támogatásra. Sem a szocialista radikalizmusba hajló kollégáit, sem annak ellenfeleit nem tudta közös nevezőre hozni. Jellemző erre a bogyiszlói lelkész levele, melyben hitet tett amellett, hogy annak ellenére, hogy a 48-as Szociáldemokrata Párt 1919. január 3-án püspöki ajánlással ellátott felhívást küldött neki, továbbra sem lép be egyetlen pártba se. Szerinte ugyanis aki a szocializmusnak csak a nevét is viseli, az terrorisztikus, egyeduralomra törekvő.395 A Károlyi-kormány igyekezett ugyan hatalmi pozícióját stablizálni, de a realitásokkal a legkisebb mértékig sem számoló katonapolitikája és a gazdasági élet felbomlása lehetetlenné tette törekvéseit. 1918 novemberétől az antant jóváhagyásával előbb a szerb, majd a cseh és a román hadsereg is megszálló tevékenységbe kezdett. Ellenállásba gyakorlatilag nem ütköztek, mert közben az önvédelemről önként lemondó kormány „pacifista” hadügyminisztériuma a több mint egymilliós létszámú magyar nemzetőrséget teljesen leszerelte. A rendezetlen tulajdonviszonyok miatt a mezőgazdasági munkák végzését elhanyagolták, 1918-ban a vetésterület az előző évben is alacsony adatok 60-70 %-ára csökkent. A háborús évekből örökölt rohanó inflációt képtelenek voltak megfékezni, a hadigazdaság összeomlását felgyorsította az állami keretek összeomlása, a munkanélküliek száma rohamosan növekedett. A bajt csak tetézte, hogy a spanyolnátha járványnak 1918 őszén és telén mintegy 44.000 ember esett áldozatul. 1919 tavaszára az ország egész területén, így Debrecenben is katasztrofálissá vált a közellátás. A leszerelt katonák és a munkanélküliek növekvő seregének segélyezését is csak sorozatos kölcsönfelvételekkel tudta megoldani az önkormányzat. A román megszállás elől ide menekülők elhelyezése a lakáshiány miatt szintén nagy terheket rótt a közigazgatásra. 394 Tarján G. Gábor, 1998. 32. 395 TtREL I. 1. e) 22. d. 1919/117. 164
