Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V. l.a A királyi pár fogadása Debrecenben és az októberi forradalom
dalmat. Ezen az estén már a város törvényhatósági bizottsága is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Harsányi rendőrkapitány bejelentette, hogy a rendőrség az új kormány mellé áll. Weszprémi Zoltán főispán lemondott. Másnap a helyi Katonatanács is letette az esküt a forradalmi kormányra. A főispánt és a polgármestert kivéve a közigazgatás személyi összetétele változatlan maradt.368 A Nemzeti Tanács városi szerve „Debrecen népéhez” intézett kiáltványában mindenkit a rend és közbiztonság megőrzésére figyelmeztetett. A gyülekezetekhez írott november t-jei körlevél 6-án került sajtó alá. Baltazár Dezső - az események nyilvánvaló folyamata és többek lebeszélése ellenére - november 8. után szétküldette a gyülekezetekhez.369 Harctéri útjai, a királyi pár debreceni fogadása, Tisza István temetésén vállalt szerepe, de különösen a királyság mellett állást foglaló körlevél miatt Baltazár a Károlyi-kormány idején az állami szervek, egyben a radikális egyházi csoportok szemében is persona non grata lett, és állandósuló támadásokkal igyekeztek őt teljesen elszigetelni.370 A sajtó és a népgyűlések folyamatos céltáblájává vált, akiről a forradalmi tömeg hangulatának befolyásolása céljával sok légből kapott rágalmat is terjesztettek politikai ellenfelei.371 Állandó rendőri megfigyelés alatt tartották. A Nemzeti Tanácsban résztvevő szociáldemokrata párt már 1903-tól meghirdette az állam és az egyház szétválasztásának programját, eszerint az egyházakat magánegyesületeknek kell tekinteni, birtokaikat pedig állami kezelésbe kell venni. A Polgári Radikális Párt is hasonló nézeteket vallott. Az egyház és az állam szétválasztása a Károlyi-kormány idején azonban nem történt meg, sőt az állam minden jel szerint inkább szoros ellenőrzés alatt igyekezett tartani az egyházak működését. Baltazár visszaemlékezése szerint Debrecenben az új hatalom ügynökei még az istentisz368 Márk Endre polgármesternek a vasúti munkásság követelésére november 22-én le kellett mondania tisztéről. A polgármesteri ügyek intézésével a Nemzeti Tanács Csóka Sámuel helyettes polgármestert bízta meg. 369 Egy budapesti újságban megjelenő cikk a körlevelet kihirdető lelkészek elleni fegyveres fellépésre uszította a forradalmárokat. A püspök értesülései szerint a lelkészeknek csak kisebb része, főleg az erdélyiek hirdették azt ki. (Baltazár Dezső, 1920/1.108.) 370 Baltazár Dezső, 1920/1.101-104. 371 A „zsidóktól kapott” titkos vagyonról pletykáltak, és a legnagyobb élelmiszerhiány idején, amikor sok család éhezett, a városban azt terjesztették, hogy a püspök lisztet és zsírt rejteget a Nagytemplomban. (Baltazár Dezső, 1920/1. 4.) 157
