Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

5. „A VÁDAT MEGÉRTETTEM, HATÁROZOTTAN TAGADOM” - V. I. A forradalmak időszaka - V. l.a A királyi pár fogadása Debrecenben és az októberi forradalom

V. 1. A FORRADALMAK IDŐSZAKA V. i. a) A királyi pár fogadása Debrecenben és az októberi forradalom A törvényhozó zsinat 1918. október 3-án tartott ülésén Tisza István kéré­sére az elnökség zárt ülést rendelt el. Ezen a miniszterelnök a következő programadó szavakkal fordult a zsinati atyákhoz: „A háborút elvesztettük. Önök ezt holnap már különben is megtudták volna a lapokból. Szerte men­nek az országban, s hogy emiatt a nagy csapás miatt reménytelenséget ne vigyenek széjjel, megnyugtatom a zsinati atyákat, hogy rendelkezünk elég megbízható magyar csapatokkal, ezeket a magyar határra visszavonjuk, védelmi állásba állítjuk a betolakodó szomszédok ellen meg tudjuk az or­szág integritását védeni 8 hónapig, amíg tisztességes békét kötünk.”353 A nyilatkozat minden szavának óriási hatása volt a jelenlévőkre. Az egyház felső vezetése, így Baltazár Dezső még jóval később is meg volt győződ­ve ennek a helyzetfelmérésnek a reális voltáról. Az olasz fronton szerzett benyomásai alapján még 1920-as visszaemlékezéseiben is határozottan állította, hogy semmi jelét nem tapasztalta annak, hogy a magyar katonák morális tartása megtört volna.354 A háború elvesztésének felismerése utáni 353 Baltazár Dezső, 1920/1. 86. 354 Baltazár Dezső, 1920/1. 83. Ez a szubjektív benyomás komolyan megkérdőjelez­hető. A lakosság és a katonák négyévi háborúskodás után kialakult lelkiállapotáról számos forrásból értesülhetünk; a hadifoglyok levelezéseit ellenőrző bizottság egyik tagja már 1918. február 25-én írott jelentésében így számolt be a tömegek érzel­meiről: „Megállapíthatom egész határozottsággal, hogy az állapotok oly mederbe terelték a társadalmi morált, hogy bizonyos nihilisztikus, anarchisztikus tünet ész­lelhető. [...] Olyan érzés olvasható ki a levelezésből, mintha valakit keresnének, aki nagyot vétett a társadalom harcoló osztálya ellen, s akinek bűnhődnie kell, és ha nem lesz akit ezért felelősségre vonnak, az elnyomást, nélkülözést érző harcoló osz­tály nekimegy a tőkét gyűjtőknek és - szerinte - büntetni fog. Ez pedig már forrada­151

Next

/
Thumbnails
Contents