Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)
4. „Veszedelmes viszonyok” - IV. 2 „A lelkek megbékítésére, vigasztalására, buzdítására törekedtem” - IV.2.a A háború „frontvonalán"
IV. 2. „A LELKEK MEGBÉKÍTÉSÉRE, VIGASZTALÁSÁRA, BUZDÍTÁSÁRA TÖREKEDTEM” IV. 2. a) A háború,frontvonalán” Az 1910-es években a monarchia hatalmi pozícióját megkérdőjelező sorozatos támadások előrevetítették egy fegyveres konfliktus kitörését. Az évekre elhúzódó készülődés során született katonai törvényekben az egyházak és a lelkészek helyzete is további szabályozásra került.303 A református egyházi vezetőknek tehát, közéleti tevékenységük során, katonapolitikai kérdésekben is rendszeresen állást kellett foglalniuk. Baltazár Dezső, a tényeket tudomásul vevő, de bizonyos militarista tendenciáktól sem mentes szemléletmódja alapján a hadsereg és az egyház közötti jó kapcsolat kiépítésére törekedett. Egy temesvári katonai szaklap megkeresésére a hadsereg és az egyház kapcsolatáról így írt: „Én a magam részéről éppen úgy el tudom ítélni azt a fölényeskedést, mellyel a véderő egyik-másik tényezője a polgári társadalomra tekint, mint amilyen gyógyintézetben valónak tartom azt az utópiát, és hazafiatlannak azt a tendenciát, amelyik az emberek társadalmát a fegyveres rendfenntartás biztosító ereje nélkül el tudja képzelni, illetve attól meg akarja fosztani. Mi papok a bűn ellen az igazság szavával hadakozunk. A minden dolgok végével az ultima ratioval azonban mégsem mi rendelkezünk. De a katonaság intézménye nemcsak mint ultima ratio áll előttem a rend, a személyes és vagyonbiztonság viszonylatában, hanem úgyis, mint amelyik az egyént rendre, tisztaságra, pontosságra, tisztességre, bátorságra s a templom rendszeres látogatása útján vallásosságra vezérli.”304 303 A véderőről szóló 1912:XXX. te. 29§-a lelkészjelölteket is mentesítette a tényleges katonai szolgálat alól. A felszentelt lelkészeket és lelkész-tanárokat a honvédség póttartalékának nyilvántartásába vetette. Ezzel háborús mozgósítás esetén lehetővé vált, hogy lelkészi teendők végzésére a fegyveres erő számára igénybe vegye szolgálatukat. Szabályozták a felekezeti tanítók önkéntes katonai szolgálatát is. Az országgyűlési képviselők választásáról rendelkező 1913:XIV. te., amíg a törvényesen bevett felekezetek lelkészeinek választhatósága érdekében különböző kedvezményeket is adott, addig a katonai lelkészi szolgálatot a képviselői státusszal összeférhetetlennek minősítette. 304 Egy másik cikkében a háború kitörése után pedig ezt írta: „A világbéke apostolai vagy naiv emberek, akik becsapódnak egy szép, de nagyon sápadt gondolattól, vagy olyan számító becstelenek, akik a béke fuvolázásával el szeretnék altatni a riváli131