Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja

is rögzítette: „Nekünk elsősorban kötelességünk őrködni a felett, hogy az ellenszolgáltatás mérlegében benne maradjanak mindazok a feltételek, amelyek mellett egyházkerületünk meghozta átengedő határozatát. Rajta voltunk éber vigyázással, hogy ezek a feltételek se csorbítást, se elhomá- lyosítást ne szenvedjenek.”235

I. Ferenc József 1912. július 7-én szentesítette a debreceni és a pozsonyi egyetem alapításáról szóló 1912:XXXVI. törvényt. Ennek ellenére az állam és az egyházkerület közötti tárgyalások lelassultak, és az egyetem ügye az „inkognitós Odüsszeia” útjára került.236 A törvény ugyanis nem rögzítette a kormány és az egyházkerület közötti korábbi egyeztetések eredményeit. Ennek következtében már az 1912. őszi egyházkerületi közgyűlésen ismét felerősödtek az elégedetlenkedő hangok. A problémát a református teológiai fakultás létesítése kapcsán megfogalmazódó kérdések jelentették. Egyházi oldalon a helyzettel kapcsolatban kialakult bizonytalanságot a frissen hivatalba lépett Jankovich Béla kultuszminiszter debreceni látogatása sem oldotta fel. Ekkor ugyan újra áttekintették az állam és az egyházkerület korábbi megegyezésének pontjait, és úgy tűnt, hogy az egyetlen vitás kérdés a megnyitás határideje maradt, a minisztérium részéről mégis nyugtalanító csend következett.237 Az okot Baltazár ismét a katolikus egyház politikai befolyásában vélte megtalálni, hogy „mint köztudomású, hogy a protestánsokat érdeklő minden fontosabb ügy tévedésből átfut az esztergomi aula retortáján vagy legalábbis azon a miniszteri osztályon, amelyben az esztergomi aula exponensei vigyáznak a kormány körmeire.”238

A Lelkészegyesületbe írott cikk útján Baltazár újra hangsúlyozni kívánta a főbb egyházi szempontokat: ,A theologiai tanárok kinevezésébe a református egyháznak a befolyás jogát a tanári fizetés szolgáltatása evidenssé teszi. A három fakultás megnyitásához megvan a hely, a keret, a személyi és anyagi erő. Az egységes elhelyezésnek mi sem áll útjában, annak feltétele mellett, hogy a református teológia kizárólagossága biztosít - tatik. Ez a biztosítás pedig azzal a nagy áldozattal, s annak ellenértékéül,

tásával kössék össze az építendő egyetemet és a Kollégiumot. Voltaképpen a mai Egyetem sugárút megnyitása mellett tették le a voksot. A tanácskozás jegyzőkönyvét Id. TtREL 1.1. e) 13. d. 154/1913.

235 TtRE jkv 1912/543. sz.

236 Baltazár Dezső: A debreceni egyetem = LE 1913. 333.

102