Baráth Béla Levente: „Földbegyökerezés és égbe fogózás...” A Tiszántúli Református Egyházkerület története Baltazár Dezső püspöki tevékenységének tükrében (1911-1920) - Nemzet, egyház, művelődés 10. (Sárospatak, 2014)

3. „Ha a tökéletesedés célja felé törni van benne vágy és akarat...” - III.2 Az iskolaügy és az egyetemalapítás kérdésköre - III.2. b Az egyetemalapítás és a lelkészképzés reformja

hogy a református egyház leghatalmasabb főiskoláját a nemzeti kultúra érdekében az államnak adja át, oly minimum, amelynek megadása nélkül a vezető tényezőknek a történelem előtti felelőséget vállalni lehetetlennek tartjuk.”239 1913. május 10-én, hogy az egyházat érintő kérdések még a küszöbön lévő tavaszi egyházkerületi közgyűlés előtt tisztázódjanak, Baltazár levelet írt Tisza Istvánnak is. „Nagyon kérlek, méltóztassál odahatni, hogy a miniszter úr ígérete szerint május 15-ig megkapjuk a leiratot, hogy végre lássunk tisztán és tudjuk meg, merre induljunk. Azt előre is bátor vagyok jelezni, hogy ha a református theologia kizárólagossága nem nyer biztosítást, akkor olyan következmények állhatnak elő, amelyek előállta sokkal károsabb, mintha a debreceni egyetemből egyáltalán nem lett volna semmi.”240 Az egyházkerületnek a református hittudományi kar szabályzatára vonatkozó tervezetéről szóló miniszteri leirat 1913. május 21- én lett elküldve. Ez végül is megnyugtatta a kedélyeket. Az egyházkerületi közgyűlés május 29-én támogatásáról biztosította a miniszteri leiratban foglaltakat.241

A többéves előkészítő munka gyümölcseként végül is a debreceni egyetem 1914-ben a Református Kollégium falai között kezdte meg első szemeszterét. Az akadémiai tanszakok utódaként egyelőre három fakultással: református hittudományi; jog- és államtudományi; bölcsészeti, nyelv- és történettudományi karral. Nem csupán érdekességképpen fontos megemlékeznünk arról, hogy az egyetemre kinevezett 28 tanár közül 20 korábban református iskolában tanított, közülük 17 a Debreceni Református Kollégiumban, 1 pedig református lelkipásztorságból lépett az egyetemi katedrára.242

A megállapodásban foglaltak mellett az egyetem protestáns jellegének szavatolását szolgálta a református tanárok bevonása az egyház iskolaügyeivel foglalkozó bizottságokba, illetve a református egyetemi interná- tus létrehozásába. Ehhez az utóbbihoz különösen nagy reményeket fűztek, mint arról Gergely György levele tanúskodik. „Nagy erő lesz, legyen is az egyetemek mellett felállítandó felekezeti internátusokban. De ezek hatását polarizálni is lehet. [...] Lehetne az a debreceni háromkarú interná- tus olyan, mint egy amerikai college, valódi tanárokkal, felowkkal...”243 A

240 Baltazár Dezső levele Tisza Istvánhoz = TtREL 1.1. e) 13. d. 673/1913.

241 TtRE jkv 1913/134.

242 A névsorokat Id. Szentpéteri Kun Béla, 1941. 60-61.

243 Gergely György levele Baltazár Dezsőhöz = TtREL 1.1. e) 14. d. 707/1914.

103