Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

I. (VI.) Jakab és Magyarország

töltötte meg, amelyeket körbekínált a cseh udvar őt amúgyis idegenül, ellenségesen szemlélő hölgyeinek. Akik egyébként az édes „alamizsnát” azonnal a földre dobálták. Erzsébet ezzel a gesztussal nem csupán a cseh hölgyek rokonszenvét próbálta megszerezni, hanem férjének, s férje nagybátyjának, Moritz von Hessen-nek, a „tudós” Móricnak is kedveskedni akart, aki olyan nagyra tartotta Árpádházi Szent Erzsébetet, hogy az ő emlékét ápolandó még magyar nyelvi tanulmányokba is belefogott.

Eddig a legmagasabb körök, királyok, fejedelmek, diplomaták szintjén vizsgálódtunk valamelyest a Jakab kori angol-magyar kapcsolatok területén. Az igazi, a lényeges áttörtést azonban - mint az előszóban már jeleztem is, az a korszak jelentette, amikor a harmincéves háború következményeként megindult a magyar peregrinusok tömegesebb Anglia-járása. Ezt a korszakot megelőzte azonban egy jóval korábbi kiadvány, amelynek megjelenését követően I. Jakab neve Magyarországon és Erdélyben ismertté kezdett válni. Ez természetesen nem a most négyszáz esztendős angol Biblia volt, nem is lehetett, hiszen e szent szöveg veretes angolságát akkoriban még vajmi kevés magyar teológus érthette-értékelhette, hanem Jakabnak elsőszülött fiához, az ifjan elhunyt Henrikhez szóló királytükre, a Basilicon dóron (A Royal Gift), amely magyar fordításban 1612-ben Heidelbergben látott napvilágot, egy heidelbergi magyar peregrinus, Szepsi Korocs György latinból készített munkájaként. A magyar fordításról, s általában a Basilicon recepciótörténetéről a közelmúltban egy fiatal kolozsvári kutató, Vincze Hanna Orsolya írt, először 2008-ban megvédett, még csak kéziratban olvasható, angol nyelvű disszertációjában, majd 2010-ben, Kolozsvárott megjelent könyve e fordításnak szentelt fejezetében.11

Az, hogy ezt a könyvet nem egyszerű atyai útmutatóként, még csak nem is egy abszolutista monarcha eszméinek gyűjteményeként (ahogyan igen sokan értelmezték) fogadta a korabeli Európa, hanem kézről-kézre, nyelvről nyelvre adták-fordították, azaz a legteljesebb mértékben „bestseller”-ként kezelték, nem elsősorban Jakab írói erényeinek, hanem a protestáns Európában remélt uniós vezetői szerepének tulajdonítható. Vincze így ír erről a kérdésről: „Az európai közönség érdeklődése a negyvenöt évig uralkodó Erzsébet utódja iránt a protestáns Európa új vezéralakjának szólt. Jakab külpolitikájából természetesen kiderült, hogy ezt a szerepet nem kívánta felvál11 A Királyi ajándék fordítói ésfordításai = Vincze Hanna Orsolya 2010,172-189.

11