Petrőczi Éva: Holt költők társaságában. A Puritanizmuskutató Intézet és a Medgyesi Pál Puritán Kiskönyvtár emlékére - Nemzet, egyház, művelődés 9. (Sárospatak, 2014)

I. (VI.) Jakab és Magyarország

PETRŐCZI ÉVA: HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGÁBAN

lalni. 1603-ban (a könyv első megjelenésekor, P. É.) azonban még senki sem tudta, milyen az új király külpolitikája, különösen a protestáns ügyhöz, illetve a katolikus hatalmakhoz való viszonya., bár természetesen az érdekelt feleknek határozott elképzelésük volt arról, milyennek szeretnék látni Albion új uralkodóját. Jakab könyvének európai fordításai ennek az érdeklődésnek, ezeknek a különböző érdekeltségeknek, illetve elvárásoknak a megnyilvánulásai. A saját elképzeléseiket, érdekeiket a királyra vetítő fordítók egyben megpróbálták a szigetország első emberének tekintélyét — és lehetőleg magát Jakabot is - saját ügyük szolgálatába állítani.”12 Ebből a szempontból a mi Szepsi Korocsunk nem tartozott az erőszakos átültetők közé, az előszóba nem szőtt olyan direkt utalásokat, mint - többek között - a minduntalan saját szűkebb hazájára célozgató walesi fordító. Ő csupán annyit tett, hogy a királyi tónust igyekezett inkább egy protestáns prédikátoréra és egy szerető apáéra hangolni. Hogy milyennek is képzelte a magyar átültető a sosem-lá- tott, távoli uralkodót, az részben a terjengős magyar címből, részben az előszóból tűnik ki: „SZEPSI KOROTZ György, Basilikon dóron, Az angliai, scotiai, franciái es hibernai első Jacob kiralynac, az igaz hitnek oltalmazoja- nac etc. fia tanitasaert irt királyi ajándéka...”13

Ez tehát a szerényen áthangolt címlap. A fordítói dedikáció említett részlete pedig így hangzik: „...az ő elsőszülött fiának oktatásáért, ez kevés beszédű, de hasznos, bő értelmű három kis könyvecskét (t.i. a Basilikon szövegének három fő témakörét! P. É.) maga kezével és maga elméjével, jó idejét tanóságul leírná; mely dicséretes cselekedetivel az hatalmas király fiához való atyai indulatját szép tanításával jelenti.”14

A fordító ezen kívül egy jellegtelen, a szerző nevét, személyét nem is említő verssel bővítette könyve vendégszövegeit. Ezek a paratextusok változó színvonalúak. A szerzők sorában az első és a legfontosabb Szenei Molnár Albert, a korai magyar-angol kapcsolatok egyik egyengetője, akinek egyetlen, időskori albioni látogatása még nem igazán felderített. O - zsoltáros emberként - nem is hasonlíthatta volna Jakabot máshoz, mint magához Dávid királyhoz, annak ellenére, hogy az angol bibliaolvasók inkább Salamonként tisztelték királyukat:

12 Vincze Hanna Orsolya 2010, 81.

13 Szepsi Korocs György, Basilikon dóron, Oppenheim, Gallér, 1612. (RMNy 1038.)

14 Szepsi Korocs György 1612, Ajánlás, 1.

12