Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

s fényleni láttassál mind a világ helyein. Végy körül inkább irgalmaddal minket azonnal, ments meg, mert immár szüntelenek bajaink.38 Csorba Győző fordítása A bűnbánatra való fölhívásnak és a bűnbocsánat elnyerésének lehet fontos segítő­je a könyörgés, csak ennek van esélye a török ellen. 1583-ban jelenik meg Bártfán Pilcius Gáspár Meditationes Piae, vario metri genere ex Euangeliis concinnatae; quibus etiam alia quaedam pia car­mina sunt adiecta című verseskötete.39 Az eddig még kellően figyelemre nem méltatott kötet - bevezetőjének retorikai szemléletével, verseinek meglepő for­magazdagságával -, több zsoltárátköltés között, közli a 79. parafrázisát is: „Psal­mus LXXIX. Deus venerunt gentes in haereditatem tuam.” A felvidéki felekeze­ti csatározásokban is jelentős szerepet vállaló református szerző ezt a versét is - akárcsak az egész kötetet - Rueber János felső-magyarországi főkapitánynak ajánlja, akinek 1576-1578 között udvari papja volt. Rueber többször is részt vett törökellenes harcokban személyesen, sokszor pedig azokat előkészítette, szervez­te. A jambikus 7-es, 8-asokban írott zsoltár elé négysoros disztichont illeszt a szerző. Ez a törökverő hőst ünnepli, egyben a zsoltár értelmezését is adja. Esze­rint az továbbra is a legfontosabb imádság szerepét tölti be a pogánnyal harcol­va, ebben a wittenbergi hagyományokat követi: a bűnbánó imádság lehet a siker föltétele. Ezt azonban kiegészíti a hősi, fegyveres harcot vállaló életre biztatással: kapcsold az imádságot össze a kard és fegyverek heroikus erejével! Mert példák mutatják: van, hogy az imádság, máskor a fegyverek vezethetnek sikerhez. Iunge preces gladiis, Heros insignis, et armis, Sic expugnari Turcica castra queunt. Exemplo docet hoc princeps Iesseus, ab hoste Qui prece, qui gladio multa trophaea tulit.40 A bemutatott párhuzamok bizonyítják, hogy az 1595-ös bártfai antológia szoro­san kapcsolódik a hazai - s azon keresztül a német - neolatin költészethez, s ezek regisztrálása éppen az értelmezői kontextus megteremtése szempontjából elengedhetetlen. Mokoschinus így folytatja a vers gondolatmenetét: már átéljük a fájdal­mas bűnhődés gyötrelmét, amikor Mars haragja legyűri, elpusztítja a legkiválóbb főrangúakat, ezek közé tartozott mostanában Balassi Bálint és vitéz testvére: Fe­renc, akit barbár tatárok gyilkoltak le. Ezt követően hosszadalmasan részletezi a rajtunk pusztító török kegyetlenkedéseit, ehhez a németországi antiturcica iroda­lom kedvelt retorikai eljárását alkalmazza: flammatio animarum contra Tureas, 38 Janus Pannonius - Magyarországi humanisták, kiad. KLANICZAY Tibor, 1982,360-361. Csorba Győző fordítása 39 RMKII, 171 40 PILCIUS, 1583, Lij/r 94

Next

/
Thumbnails
Contents