Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A Balassi-kánon első változata - Az 1595-ös bártfai antológia

Ennek magyar fordítását így készítette el és állította Epicédiuma élére Rimay János:

Istenasszonyokkal égben az Istenek Új harcot s viadalt magok közt kevernek:

Balassa Bálint kell csak mindenikének,

Kedvelvén szép voltát tudós elméjének.

Tudni akarod-é, ezek kik legyenek?

Mercurius és Mars neve ketteiknek.

Pallas s Apolló is közösi ezeknek,

Venus az ötödik, kivel ellenkednek.

Mercurius keres Bálintban magáét,

Nem egyebet, hanem tudós, szólló nyelvét,

Mars peniglen éles, vagdalkozó tőrét,

És Venus beléje öntött nagy szerelmét.

Pallas kéri tőle esze bölcs elméjét,

Apolló peniglen verses sok énekét,

Minerva kezdé el azután beszédét:

Mindnyájan Bálintnak hagyjatok, mond, békét.

Bölcsebb, vitézebb, szebb is ki lehet nálamnál,

Egyedül nállam az, ki mindnyájatoknál Én kedvem, szerelmem Bálinttól el nem áll,

Méltán azért ő is én táboromban száll.

Ismeretes, hogy ugyanennek az epigrammának egy prózai fordítású változata szerepel a Nádasdy Tamásnak ajánlott apológia töredékeiben.29 A latin epigrammában intellektuális, emocionális és vitális-etikai értékek jelennek meg: Mercurius nyelvi képességét (lingva), Pallas éles elméjű tehetségét (ingenium) és Apollo költői talentumát (carmen) irigyli, hiszen tudós (sciens), költő (vates), szónok (orator). Ugyanakkor benne él a lobogó szerelmi vágy (Cypris amorem - amatus), mint értékes isteni ajándék és a vitézi hősiesség. (Mars ensem - fortis). Egészében az alkotói, költői képességek nagyobb arányban vannak az összképben, a hősi erények kisebb súlyúak, a szerelmi vágy is inkább a poétái attribútumokhoz köthető. Egyensúlyt Minerva teremt azzal, hogy állítása szerint benne mindez egyesül, hiszen vitéz, hatalmas a háborúban (bellipotens), ugyanakkor bölcs és szép is.30 A bártfai kötet egészében Ferenc értékeit hangsúlyozza, Bálint ebben

29 Ács, 1992,8.

30 Itt jegyezzük meg, hogy ebben a versben is megjelenik Paliasz Athéné és Minerva elkülönítése, két isteni személyként jelennek meg ugyanúgy, ahogyan azt az Epicédiumban látjuk. Ott ez némi értelmezési zavar forrásává is vált, amivel azóta sem tud mit kezdeni a Rimay-filológia, Tolnai Balog versében azonban nem okoz jelentős nehézséget.

89