Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
becsülte, méltányolta s borultak homályba, feledésbe, szorultak ki az irodalmi tudatból az ekkor zajló paradigmaváltásban az előző szakasz jelenségei. Pedig a váltás éppen azáltal láttatik igazán, ha az oda vezető folyamatokat is tisztán látjuk s ennek fölmutatása - bár ez a kezdeményező legnagyobbaknál a meghatározó - az irodalmi műveltség széles tartományában végezhető el, amelynek Szőnyi életműve is becses része. Munkássága többek között azt is bizonyítja, hogy a 18. század második felében-végén nincs olyan merev határ a világiasodó és egyházi- as kultúra között, mint azt korábbi vélekedések sulykolták, másfelől a szekulari- zációs folyamatok térnyerése önmagában, a más ideológikum jogán még nem jelent mindenképpen új értékprioritást.100 Tudjuk, hogy Szőnyi Benjámin az égbolton ragyogó szivárványban a vízcseppeken áthatoló napfény fénytörését, a prizmaszerű működést a refrac- tiót, reflexiót ismerte föl és írta le szaktudományos pontossággal. De ugyanez a szivárvány ragyogott az égen az ő tudatában Noénak az özönvíz után az Úr me- gengesztelődését és a reményt hirdetve, amint majd az üdvözültek fölött is ez tündököl „Ama királyi szék körül.” Ahogy a tudásban meghasonlott, megbicsaklott; egész leikével fordult oda, ahol a „mind holtig hívők Lésznek bujdosókból lakókká, Sellérből Mennyei Polgárokká”, ahol „válik az öröm tsepp mérhetetlen tóvá.” FINIS 100 KECSKÉS, 1996. passim, de a külföldi - főként német - szakirodalom szempontjai és eredményei is erre ösztönözhetik a magyar kutatást. Hozzánk hasonló megállapításra jutott KNAPP Éva-TÜSKÉS Gábor, Sedes Musarum Neolatin irodalom, tudománytörténet és irodalomelmélet a kora újkori Magyarországon című legújabb könyvében, amely ugyancsak ezekkel a kérdéskörökkel foglalkozik. (Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009.) Vizsgálataik ugyan elsősorban a katolicizmus kulturális jelenségeire és azok felvilágosult közegben való bonyolult interferencáira vonatkoznak, de ezek - mutatis mutandis - hasonló módon érvényesülnek a protestantizmus irodalmi jelenségei esetében is. A szekularitás és a religiozitás nem képeznek olyan dichotómiát, mint azt korábban állították, az interferenciák és átmenetek pedig sokkal gazdagabb szövevényt alkotnak ezekben az évtizedekben. Vö. IMRE Mihály, KNAPP Éva, TÜSKÉS Gábor: Sedes Musarum. Neolatin irodalom, tudománytörténet és irodalomelmélet a kora újkori Magyarországon, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2009. (Csokonai Universitas Könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium, 44), 455 1. Irodalomtörténeti Közlemények, 2010, 5, 460-465. A Szőnyi-életmű szerepét, jelentőségét a 18. századi himnológiai, himnológia történeti folyamatokban átfogóan vizsgálta Fekete Csaba Szőnyi Benjámin és a magyar református himnológia című tanulmányában, in Szőnyi Benjámin és kora, 1997, 27-69. 432
