Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
Óh te halandóság Örökké-valóság A, ki-kötö part. A’ meg-halás tsak magvetés, Boronálás a’ temetés.93 Ugyanez az oxymoronok láncolatából építkező technika folytatódik az omlás-épülés, dülés-romlás, avulás-újulás kapcsolataiban, ugyanúgy érvényesül a litteralis és allegorikus-anagogikus jelentés. A strófa szerkezetét a szintaktikai figurák közül még az anadiploszisz építi a vár-Várok ismétléssel. Testem fenn álló sár A’ melly minden nap vár Földre le-omlást, Várok újj épülést; Az ó hát el-dűlést Szenvedjen s’ romlást Szükség, hogy a’ test avuljon: Hogy az után meg-újjuljon.94 A továbbiakban is lépten-nyomon találkozunk az oxymoronnal vagy más antitetikus figurákkal, amelyek szerepeltetését a születés=halál, halál=születés gondolati paradoxonokat építő lánc indokolja. Ennek a szövegalakító technikának valójában óriási hagyománya van, hiszen a keresztény fimerációs irodalom műfajai már több mint egy évezrede ezen a nyomvonalon járnak. Az ideológiai igény kifejezésének hatékonyságát megsokszorozza a retorikai eljárások tudatos alkalmazása. A barokk irodalom nagy tudatossággal folyamodik ehhez költészetében, retorikus prózájában egyaránt, E funerációs irodalmi kifejezéskészlet a vanitas-irodalomba is benyomul. Már az első strófában ez adja meg a vers hanglejtését, bonyolultan kapcsolódó oxymoronok láncolata terjedelmes isocolonná szerveződik, amelyet újabb szintaktikai alakzatoktagolnak. (Éltedhez... hóltomban, Élted...Hóltod) A strófát egy chiasmus zárja, ahol szemantikailag eltérő szószerkezetek egymást keresztező rendben foglalnak helyet, (halálod... feltámadásomnak, hóltomnak.. .Élted) Meg-bízott Jésusom! Éltedhez nagy Jussom Vagyon hóltomban: Élted erejével, Hóltod érdemével Szállók boltomban: Társa halálod hóltomnak, 93 IT. 125. 94 Uo., 124-125. 427
