Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
a föltámadás s föltűnik az utolsó ítélet monumentális víziója kárhozottakkal és iidvözülőkkel (Certa spes resurrectionis, Extermum Judicium, De proxima vita Aeterna Beatorum). 62 Az eddig elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy Szőnyi latin nyelvű költészete nem érdektelen saját életművén belül sem, kapcsolódik a magyar versekhez. Másrészt bizonyítja Szörényi László igazát, miszerint a 18. század hazai latin nyelvű költészet még irodalomtörténeti jelentőségű, megismerése lényegesen gazdagíthatja a korszak anyanyelvű irodalmáról kialakított képünket is.62 63 IV. Az Istennek Trombitája előszavában jelzi mondanivalóját s alkotói szándékát: „...le-rajzoltatnak itt, a’ Sz. írásból summásan, a’ Mennyországnak ditsőséges gyönyörűségei, és a’ Pokolnak rettenetes kinnyai, nem tsak; hanem meg- mutattatnak az Istentől szabott utak, és eszközök is, mind a Pokol el-kerülésére, mind meg-nyerésére a’ Mennyországnak; úgy hogy a’ magát szorossan, és igazán meg-próbáló ember... meg-tudhattya, hogy van-e ő már a’ kegyelemnek állapottyában, vagy nintsen... Ha még nem érzi magában az ujjá született embernek jeleit, mellyeket itt fel-talál, valamint az újjá születetlennek tzimereit is: olvassa, tsak hogy jól meg-gondolva, az ítéletről, a’ Mennyországról, és pokolról, a’ szent írásból ki-írott elmélkedéseket: így hiszem, hogy ha vagyon valami szándéka a’ meg-térésre, és azonban óhajtya az Isten kegyelmét; majd származik benne a’ Boldogságra vágyás, a’ pokoltól pedig irtózás.”64 65 ítélet, mennyország és pokol hármasságát említi ugyan az előszó, s a versek többsége is ezt jeleníti meg, de negyedikként állandóan jelen van a halál is, s e négy motívum nem más, mint a barokk irodalom döntő élménye: a négy végső dolog. A kötet huszonegy verséből a legtöbb e motívumkörhöz kapcsolódik. A hangsúly az „evilágon” kívülire tolódik el: Fojtsd-meg e világ szerelmét, S adj olly elmét, Melly ettől üssön pártot ...6s A végső dolgokat úgy mutatja be, hogy a jámbor olvasó elrettenjen a büntetéstől, bűntől, pokoltól, és sóvárogja az utolsó ítélet után a jóknak járó mennyei boldogságot. E versek többsége ezért a barokk epikus költészet és didaktikus poézis formakultúrájához tér vissza, a 17. századi - elsősorban katolikus - barokk (Nyéki Vörös Mátyás, Malomfalvi Gergely, Szentgyörgyi Gergely, Madarász Márton) vizionárius látásmódját, monumentális arányú képeinek zuhatagát 62 Sz:V: 184-189. 63 SZÖRÉNYI László, Hunok és jezsuiták - Fejezetek a magyarországi latin hősepika történetéből, Bp., 199364 IT: 6-9. 65 Uo., 113. 415
