Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)

látjuk megelevenedni Az utolsó ítéletről című vers strófáiban:

E’ földön tűz és víz között lakunk,

A’ Levegő Ég fel-nyilt ablakunk,

Ezen által látunk nagy tüzeket;

Ezek alatt a’ boszszus Vizeket,

Mellyek e’ földet el boríták régen,

Oh föld! sok tűz kész égtedre az égen....

El-múlnak az egek tsikorgással,

A’ föld meg ég nagy tűz ropogással...

...Az egész föld ki-forr új terméseket,

Emberekből álló roppant erdőket.

El bámúlnak a’ zúgó tengerek,

Hogy habjaikból kélnek emberek,

Kiadván a’ beléjek holtakat,

A’ tűz is fel-kőit éget tagokat;

Kiket az halak hasokba temettek,

Ekkor, oh Tsuda! lésznek meg-éledettek.

Az Hegyek fel-nyújtják aranyokat,

A’ Felhőkre terítik azokat,

Illy felhőkből Királyi szék készül,

A’ Király s Biró Jésus ebben ül:

Ezt sok szép színű Szivárvány keríti,

Minden féle drága kő ékesíti.

Napnál fényesebb a’ Király ortzája,

Fejér hónál tündöklöb’ ruhája,

Két élű hegyes tőr nyúl szájából,

Két szeme mint az égő tűz lángol,

A’ Királyi szék tüzel villámokkal,

Zeng, zúg, dörög, ordít nagy szózatokkal.66

Az ítélet után Szőnyi megmeríti olvasóját a pokol minden borzalmában. A barokk eljárását követi, s az olvasónak képzeletben mind az öt érzékszervével, nyersen, naturálisán, kíméletlenül, undorítóan át kell élnie a pokol minden gyötrelmét. Mivel a vers témája messze a tapasztalati valóságon túli világ, célja ugyanakkor ennek sugallása, elhitetése; ez megköveteli, hogy a téma minél inkább a valóság szuggesztivitásával jelenjen meg. Ezért sokasodnak meg a barokkban a realisztikus és naturalisztikus elemek ezek burjánzó sokaságával, vizuális meg66 Uo., 15-17.

416