Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
nünket. Ez a gazdag poéticitás viszont aligha természetes a gyülekezeti ének- költészet hagyományaiban, olyan önálló esztétikai autonómiát valósít meg, itteni érvényesülése éppen azt bizonyítja, hogy Szőnyi milyen erősen szétfeszíti ennek a műfaji kánonrendszernek a kereteit. A tekintsed - Te kintsed rímpár ugyancsak olyan mesterkedő virtuozitást bizonyít, ami ritka poétikai tudatosságból fakad: önálló lexémát szintagmával kapcsol, igét rímeltet névszóval, amelynek birtokos jelzője van. Szemem, szám, fülem az ő tsodálója, Jézust magát látnom s hallanom, Kóstolnom mellyjó, s vélle szóllanom... Itt szállj galambom! karjaim készek. E’ száraz fán vár egy üres fészek. Szegény s töredelmes lelkem tekintsed. Töltse szívem üregjét a Te kintsed... Oh kedves vérem, én testem én tsontom! Téged kívántomban szívem ki-ontom. Jöj hozzám Kriste! lelkem el-epedt, Néked szívem kárpittya meg-repedt, Kereslek Uram: engem Te is keress. Szeretlek tudod! óh hát te-is szeress. Ted’ egy szívvé szivemet szíveddel, Sebesítsd szerető szemeiddel... Az újabb német szakirodalom behatóan vizsgálja a pietizmus irodalmának szókincsét, s ennek alapján igen fontos megállapítások tehetők.34 Ezt bizonyítja August Langen munkája, amely külön csoportosítja a költői műfajok, és a legkülönfélébb prózai műfajok szókincsét. Szempontjai kiválóan alkalmazhatók Szőnyi költészetének pietista fogantatású részére, megtaláljuk ugyanazon témakörök szócsoportjait, amelyek a német pietizmus költészetében is jelen voltak. „Sehnsucht nach Gott, hungern nach Gott, Durst, durstig, Hunger und Durst, o Seele, ergreife die seligen Augenblicke der Gnade Gottes mit Hunger und Durst.” A Die Wunden Christi című fejezet bőségesen tárgyalja Krisztus sebeinek kultuszát, kiemelten Zinzendorf esetében: „Das wunden-lekken müss ihnen schmecken, essen, und trinken, bis zum versinken. Gott schmecken, essen, trinken, trunken, Trunkenheit.” Ebben megtaláljuk az Istent éhezni, szomjazni, 34 Uo., 203-204., August LANGEN, Der Wortschatz des deutschen Pietismus, Tübingen, 1968,136, 286, 290, 296, 305: Jesus als Bruder. 307: Liebe und Ehe,- a jegyesmisztika eszközei. Vö: Marie- Luise WOLFSKEHL, Die Jesusminne in der Lyrik des deutschen Barock, Gießen, 1934. Vö. BRAW, 1985, ugyanitt bőséges további szakirodalmi utalásokat találunk a Literatur című függelékben. Braw megítélése szerint is a Wahres Christenthum negyedik könyvének első része a fiziko-teologizmus jellemzőinek, látásmódjának korai megfogalmazása: „Der erste Teil des Vierten Buches ist der Bestätigung der drei früheren durch die Physikotheologie gewidmet...”(165.) Voltaképpen Szőnyi 27. jegyzetben idézett szavai is ezt mondják. 404
