Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Küzdelem a fiziko-teologizmus örökségével - Szőnyi Benjámin öregkori műve (Istennek Trombitája, 1790-91.)
éhség, szomjúság, inni, kóstolni fogalomköreit, szócsoportjait. A Megváltó barátként való szerepeltetésére is számos példa olvasható. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy Szőnyi költészetének ezen vonulata sokkal nagyobb figyelmet érdemel, a magyar pietizmus irodalma nemcsak az evangélikus szerzőkre korlátozódik, de a református Petrőczy Kata Szidónia és Ráday Pál mellé nyugodtan sorolhatjuk a vásárhelyi prédikátort is. Még részletesen megvizsgálandók lehetséges szövegforrásai. A Szentek Hegedűjének kéziratában közöl olyan nótajelzéseket is, amelyeket nem vett át a nyomtatott szövegbe. Ezek között találunk négy német nótajelzést, bár szövegszerűen csak egyet írt oda: „Brunnquell aller Güter.” A másik háromról annyit árul el, hogy közülük kettő református, egy másik pedig evangélikus eredetű. A hazai -a külfölditől, különösen a némettől meglehetősen lemaradt- pietizmuskutatásnak majd azt is föl kell derítenie, hogy milyen kapcsolata alakult ki a korai felvilágosodással, fiziko-teologizmssal, amint azt Hans-Georg Kemper újabban oly meggyőzően bizonyítja.35 III. A Gyermekek Fisikájában nyoma sincs annak a válságtudatnak, amelynek ihlető erejéről a pietista misztika verseinél beszéltünk, nem is éli meg itt a totalitás felbomlásának érzetét. Hitvédelem és a korai felvilágosodás természetszemléletének -fiziko-teologizmusnak- viszonylagos egyensúlyi helyzete jön létre, ahol ember és természet, test és lélek, hit és tudás, a kinyilatkoztatás arányos helyeiket elfoglalva a világban az Istentől rendelt totalitás érzetét keltik. Ebben a világképben a század gondolati rendszereinek két terrénuma -a kinyilatkoztatáson nyugvó hit és a tudomány- korrelativ párt jelentenek, s nem hasadnak antinómiákra. Az Istennek Trombitája a korábban is kísértő válságtudatnak immár visszavonhatatlan és drámaian elmélyült dokumentuma. Hitvédelem és a felvilágosodás kriticizmusa egyre nagyobb konfliktusba kerül a század utolsó 35 A fiziko-teologizmusra vonatkozó hatalmas nemzetközi szakirodalom magyarországi áttekintését megtaláljuk SZAUDER, 1970., de ez kevéssé figyel apietizmushoz fűződő kapcsolatokra. Igen értékes új szempontokat ad erre vonatkozóan Carsten ZELLE, Das Erhabene in der deutschen Frühaufklärung - Zum Einfluß der englischen Physikotheologie auf Barthold Heinrich Brockes, Irdisches Vergnügen in Gott, Arcadia, 1990. Bd 25, Heft 3, 225-240. A legújabb korszakkutatás eredményeit hatalmas szakirodalmi bázison dolgozta föl kifejezetten a fiziko-teologizmus és pietizmus kapcsolataira koncentrálva monográfia méretben: KEMPER, Hans-Georg, Deutsche Lyrik den Neuzeit című sorozatának legújabb kötetében: Aufklärung und Pietismus Band 5 Tübingen, Max Niemeyer Verlag, 1991. A kötet számos alpvető megfigyelést, értékelést tartalmaz, használ a korszak és a művek, irányzatok elemzéséhez igen releváns fogalomkészletet. Különösen a Pietismus und Aufklärung és a Pietismus, Aufklärung und Mystik (37-68, 79-ll7.)című fejezetek voltak számunkra nagyon tanulságosak. Feladatkijelölő mondata a magyar irodalomtörténet számára is követendő intenciót tartalmaz, miszerint a kora újkor líratörténetét a pietizmus igen gazdag költészete nélkül nem lehet tárgyalni, különös tekintettel az egyházi használatú „lelki énekekre” is: „Schon wegen seines reichen geistlichen Liedgutes darf der Pietismus in einer Lyrik-Geschichte der frühen Neuzeit nicht fehlen (zu Gattung und Struktur des kirchenorientierten geistlichen Liedes.”37 Még ehhez: Irdisches Vergnügen in Gott: Naturlyrik und Lehrdichtung Barthold Heinrich Brockes. Ausgew. und hrsg. von Hans-Georg KEMPER, Stuttgart, Reclam, 1999. 405
