Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A kötetszerkesztő és Rimay-filológus Szenei Molnár

révén a hessen-kasseli tartománygrófsággal. A - Fekete Csaba és H. Hubert Gabriella által is vizsgált - mintául szolgáló két kötet Christoph Rabe kiadása, vagyis nassau-dillenburgi közegben keletkezett (1598, 1609). Azt azonban nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy az a kiadó - Rabe - szellemi konstrukciója, vagy más (Johann Piscator vagy David Pareus) szerkesztménye inkább. Az 1595-ös herborni kiadás már az oppenheimi modelljét valósítja meg: a Szentírást Luther átdolgozott szövege alapján közli, vagyis ebben megegyezik a neustadti Bibliával.

Azonban azt is feltételezhetjük, hogy a kiadvány szerkezetének kialakításában maga a tartomány gróf: VI. Johann is kezdeményező volt. (Tudjuk, a gróf kiemelkedő' teológiai műveltséggel rendelkezett, Melanchthon tanítványa volt Wittenbergben, majd az 1578-as herborni generálszinóduson csatlakozott a református hitelvekhez.) VI. János eredetileg ugyan nem akart feltétlenül új német bibliafordítást, egy 1595-ös Caspar Olevianushoz intézett levelében azonban már udvari prédikátorának olyan kiadványt körvonalaz, amely a Biblia mellett - ez még a Luther-szöveg - tartalmazza a kátét is, vagyis ez már az 1595-ös kiadás terve. (A levélben VI. Johann nem említi a Psalteriumot, a kész kiadvány nyilván kiegészült ezzel.)5 A nagy feladatra készülve Rabe 1595 elején be is szerzett Franfurtban négy új sajtót, amelyek majd nyomtatják az 1595-ös bibliakiadást; azonban azt is tudjuk, hogy Piscator készülő nagy műve is csak e- zekkel az előfeltételekkel jelenhet majd meg. Vagyis ez a kiadványtípus így először Herbornban, Nassau-Dillenburgban 1595-ben jelent meg. Nem kétséges, Szenei Molnár ezt a kiadványt és az utána változatlanul Herbornban megjelenőket tekintette mértékadó mintának a hanaui, de különösen az oppenheimi bibliakiadása számára. Az 1598-as editio ugyancsak a neustadti szerkezetével azonos: elöl a Biblia, utána a zsoltároskönyv, majd a „függelék” antológiája, végül a káté és az imádságok. Vagyis a kötet egészének szerkezete megegyezik az oppenheimi kiadással, amint a zsoltárokkal kezdődő szerkezeti egység is azonos a magyar nyelvűvel. Lobwasser zsoltároskönyve 1607-ig Pfalzban - Heidelberg5 BISTER, 2001, 10: „Ursprünglich hatte Johann nicht unbedingt eine neue Übersetzung bevorzugt, daher die schon erwähnten Lutherdrucke Herbomer Provenienz, aber für ihn blieb gerade die Empfehlung Caspar Olevians (1595), man möge dem Volk die Bibel verständlich, anmutig und gemein machen, aktuell, wie er es in einem Brief aus dem Jahre 1595 an seinen Hofprediger ausdrückt: »Man solle bei den [neu zugeführten] Erklärungen darauf sehen, ob in dem betreffenden Abschnitt Verheißung, Verbot...und Exempel sei, was für Lehren er enthalte und wohin diese im Katechismus gehörten, welchen Stand und Amt sie berührten, welche Tugenden und Laster, sowie welche Lehren erwähnt und falsche widerlegt würden. Die Bibel sollte ein kleines Format haben, dabei aber doch leserlich sein.«” Uo. 8-11: „Den Reformierten selbst war zunächst nicht Befangenheit nachzusagen, wenn es darum ging, für den allgemeinen Gebrauch auch Lutherbibeln nachzudrucken, so schon 1568 in Heidelberg, 1579 in Neustadt/Haardt (1588 und 1591) und schließlich im Jahre 1595 die erste Herbomer (Luther-)Bibel, erweitert um die Lobwasserschen Psalmen und den Heidelberger Katechismus.” Vö. még: von der Antonius LINDE, Die Nassauer Drucke der königlichen Landesbibliothek in Wiesbaden, Feiler & Gecks, Wiesbaden, 1882.1. Vásárhelyi Judit szerint „Mivel ekkor Johann Piscator volt a herborni főiskolán az Ó- és Újtestamentum professzora, a német bibliai filológia valószínűnek tartja, hogy e kiadás összeállítója és szerkesztője ő volt.” 17. Johann tartománygróf a sajtók frankfurti vásárlásával könyvkiadóját: Christoph Rabét segítette, ami viszont feltétlenül előföltétele volt az 1595- ös bibliakiadásnak még akkor is, ha harmadik szereplőként - esetleg szerkesztőként - számolunk Piscatorralis.

306