Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben

4Szenei Molnár Albert természetesen behatóan ismerhette - általában a német protestáns, de különösen - a hesseni Erzsébet-recepció fejleményeit és jelenségeit. Ismeretes, hogy 1607-től négy esztendeig folyamatosan Marburgban lakott, szoros kapcsolata volt Móric tartománygróffal. Még a Móricnak ajánlott hanaui Biblia ajánlásában írja 1608-ban: „Anyai nemzetedben pedig tündöklic és öröcké fénlendic jo emlékezeti az Istenes Ersehet kiralné aszszonnac, az hatalmas Magyarorszagi Másod András király Leányánac, melly az Hassiai és Thuringiai Ludovicus Landgraviusnac adatott volt hazastarsul. Kinec tiszta arannyal és drága köveckel fenlö királyi koporsóját mi itt lattyuc és czudallyuc Marpurgumban, az hostati nagy templomban, mellyet azon királyné aszszony fandalt eletében.”* 43 (Érdemes megemlíteni, hogy Erzsébet reprezentatív, művészi pompájú, képekkel, szobrokkal gazdagon díszített, a szent kultuszát hirdető templomi nyughelyének és a templomi színhelynek ez a csodálata hogyan tűnik el és értékelődik le a későbbi művek közül a Consecratio templi novi szemléletében, amely hevesen bírálja és utasítja el a képkultusz minden változatát.)

1610 júliusában Kasselben jár Móric udvarában, majd innen visszatérőben 10-én látogatást tesz a nevezetes - egykori kolostorokból átalakított - kórházakban: „Kasselből visszafordulva megnéztük Hessen tartományi kórházait: Merx- hausenben a nőkét, Hainában a súlyos beteg férfiakét.”44 (A gronaui és hofheimi kórházak ilyesfajta tapasztalati ismeretéről nem tudósítanak Szenei írásai, bár azokról nyilván hasonlóképpen lehetett tudomása.) A hainai látogatás azért is figyelmet érdemlő, mert akkor egészen bizonyosan látta Molnár az egykori Kloster- kircheben a Philippstein nagyméretű reliefjét, amely az Erzsébet-recepció kulcsjelentőségű alkotása. Erről az Erzsébet-kultuszról és Szenei marburgi korszakáról is ír újabban Thomas Köves-Zulauf: „Erzsébet magyar származásának a tudata, mint magyar királylánynak a tisztelete túlélte azt a történelmi fordulatot, amelyet a reformáció bevezetése, a szentek tiszteletének tilalmassá válása a protestantizmusban, a marburgi egyetemnek, mint a világ első protestáns egyetemének a sikeres alapítása jelentett. Az egyetemalapító Nagylelkű Fülöp tartománygróf ugyan eltávolította ősanyja csontjait a templomban őrzött koporsójából. Ez azonban nem jelentette a magyar királylány eltűnését a városlakók tudatából, csak ancum honore curauit mortuos. Baptismi foedere sibi adiunxit pauperes, quo propensior in eos esset ipsius animus, & plus opis illis ferret. Vestes suas vendere maluit, quam in aegestate vllum deserere. Fertur, aliquando, cum funus efferri vidisset nudum, peplo de capite suo detracto mortuum cooperuisse. Nec piguit eam nendo aliquid acquirere, quod pauperibus elargiretur. Cum autem de obitu mariti eius in expeditione Turcica renunciatum esset, indignis modis ab Henrico mariti fratre, fortunis omnibus spoliata est. Itaque Marpurgum in exilium moerore & squalore confecta iuit, ibique mortua est anno Christi, millesimo, ducentesimo, tricesimo primo. III. (sic!) Memoria: A Gregorio nono pontifice in sanctorum chorum cooptata est, quo memoria eius perpetua esset in Ecclesia, anno Christi 1235.”, Bibliopolae Lipsiensis, Impensis Iacobi Apelij, 1602,156.

43 Vö. KOVÁCS Sándor Iván, Szenczi Molnár Redivivus, Budapest, Ister, 2000. A Szenczi Molnár és Szent Erzsébet c. fejezet: 55-60.

44 Szenei Molnár Albert naplója, Közzéteszi SZABÓ András, Bp., Universitas Könyvkiadó, 2003 (Historia Litteraria, 13), 156.

273