Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben

és szolgálatáról. Erzsébet itt egy szentéletű asszony, de nem szent, akit sajátos és különlegesen erős istenközelsége (besondere Gottesnähe) jellemez. Ez a fel­fogás egyre inkább lehetővé tette Erzsébet protestáns, lutheri értelmezés sze­rinti magyarázatát. Mint a lutheránus hívő ideáltípusát ábrázolták, aki a Bib­liával, mint a hit és élet egyetlen vezérfonalával, saját életét Isten szolgálatában és közelségében töltötte. Lauze leírásában krisztusi mintaképet követve cselekszik (Máté 25, 40) és a páli mintát követve hisz (Gál 5, 6).23 Mentegeti kortársait és az utókort, akik nem ismerték fel igazi értékeit, és babonás kultuszt gerjesztettek hamis tiszteletére.24 Ezt a koncepciót folytatta a 16. század végén Joseph Imhof, majd az először 1605-ben, utána többször is kiadott hesseni krónikájában Wil­helm Dillich.25 Dillich kifejezetten Móric tartománygróf felkérése írta meg művét Hes­sische Chronik címmel. Bemutatja a reformációt és Fülöp tevékenységét Hessen­ben, Haina tárgyalásánál részletezi az eseményeket. A falánk, lusta és buja hainai szerzetesek nem hallgattak a reformáció jobbító szavára, ezért el kellett azokat onnan kergetni 1527-ben; 1530-ban a fe­jedelem megalapította a ciszterci rendház helyén a kórházat.26 Dillich részletesen 23 „A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körül- metélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit.” 24 Lauze nem riad vissza attól sem, hogy Szent Bonifácot a reformáció Luthert megelőző kiválóságának tekintse: „...Bonifatius als reformatorische Gestalt. Bezeichnete Bonifatius nicht als Missioner oder Apostel, sondern als Reformator in Analogie zu Luther...Lauze formulierte des Bonifatius-Bild dem­nach nach dem Erinnerungskonzept der protestantischen Eigengeschichte, die im Gegensatz zur martyrologischen Gegengeschichte dei Tradition als im reformatorischen Sinne rechtgläubig einzu­verleiben versuchte.” FUCHS, 2002, 99-101. 25 Wilhelm DILLICH, Ander Theil der Hessischen Chronik von den inwohnern des landes Hessen, Kassel, 1605. 26 DILLICH, 1605,118: „Als letzlich die Üppigkeit der münche daselbsten überhandt genommen/ hat in anno 1527 Philip der Elter/ Landgraff zu Hessen etc. aus erheblichen Ursachen solche muthwillige und faul fressige gesellen/ so viel sich deren nicht reformieren lassen vollen/ daraus veijagt und ab­geschafft/ an deren Stadt anno 1530 ein hospital vor arme und gebrechliche manß persohnen (deren täglich bey 500 darin gespeiset werden) angeordnet.” 265

Next

/
Thumbnails
Contents