Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben
leírja a Philippstein állítását, figuráit és a domborművön olvasható, - mindegyik szereplő „szájába adott” hosszadalmas szöveget - pontosan közli. Elbeszéli Erzsébet Németországba érkezését, szól a lánykérésről és házasságáról, gyermekeiről, de csak mint történelmi személyt ábrázolja. Erzsébet áhítatos, istenfélő és könyörületes fejedelemasszony, különösképpen a szegényekhez jóindulatú és nagyon segítőkész.27 Ugyanitt rézmetszetű illusztrációt láthatunk, ahol Erzsébetet özvegyi öltözékben, koronával a fején, mint uralkodói származékot és uralmi jelkép birtoklóját ábrázolják férjével és unokájával. Itt már eltűnt a reformáció előtti korszak ikonográfiája, amely Erzsébetet diadalmas, hódolat tárgyává tett szentként (triumphierende Heiligenverehrung) ábrázolta.28 Dillich műveit ismerte Szenei, ezekből egyre hivatkozik is zsoltároskönyvének ajánlásában. Itt emlegeti az 1600- ban Kasselben megjelent magyar krónikát, de csak abban a vonatkozásban, hogy anyanyelvű mű elé lehet írni latin nyelvű előszót, amint ebben olvasható. A hivatkozott munka Wilhelm Dillich (Wilhelm Schäfer), Ungarische Chronica/ Darinnen ordentliche/ eigentliche und kurtze be- schreibung des Ober unnd Ni-der-Ungern című műve. Ver- ses latin ajánlásai Johann Hartman marburgi professzornak szólnak, Hermann Fabronius pedig szárnyaló laudatiót ír Magyarországról: benne a fertilitas Hungáriáé és a propugnaculum Christianitatis toposzával, de úgy, hogy Attila és a dicső hunok hőstetteivel indítja gondolatmenetét. Később is a hun-magyar rokonságra épít, és a hunok - maga Attila is - meglepően 27 Uo. 179: .Andächtige,/ gottsfürchtige vnd mitleidige Fürstin/ so insonders der armut günstig vnd hoch geneigt.” A 153. lapon egész oldalas rézmetszet mutatja a családból Lajost, Erzsébetet és Hermann fiukat. 28 Thomas FUCHS, Geschichtsbewustsein und Geschichtsschreibung zwischen Reformation und Aufklärung: Städtechroniken, Kirchenbücher und historische Befragungen in Hessen, 1500 bis 1800, Marburg, Hessisches Landesamt für Geschichtl. Landeskunde, 2006.; UŐ., Traditionstiftung und Erinnerungspolitik: Geschichtsschreibung in Hessen in der Frühen Neuzeit, Kassel, Verein für Hessische Geschichte und Landeskunde, 2002. Különösen 48-75: Das Zentrum der historiogra- phischen memoria: Die heilige Elisabeth c. fejezet és 159-179: az Expansionistische Politik und Geschichtsschreibung unter Landgraf Moritz. Die »Hessische Chronica« Wilhelm Dillichs 266
