Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben
vel. 1533-ban az Erzsébet-napot követően ír Johannes Hessusnak, datálása Szent Erzsébetre utal, mint a legkiválóbb thüringiai úrnőre: „Postridie Elisa- bethae optimae Turingorum Dominae.”12 1544 Erzsébet-napján a swarzburgi Günther grófnak írt levelet, dátumozása így hangzik: „Die S. Elisabeth Turingici principis piissimae.” A megfogalmazás itt is a thüringiai eredetet jelzi. 1543-as Ioachim Camerariushoz írott levelét így datálja, az isteni Erzsébet napján: „...die Divae Elisabetae.”13 Melanchthon 1557. november 19-én, vagyis Erzsébet napján írt levelet Johannes Marbachnak Strassburgba. A levélben két hangsúlyos utalás is van Árpád-házi Szent Erzsébetre. A dátum utal rá részben: Azon a napon, amikor az emlékezet dicsőíti Thüringiai Erzsébetet -Die, quo celebratur memoria Thurin- gicae Elisabethae. A levél szövegében pedig közli Melanchthon a címzettel, hogy verset írt Erzsébetről, aki a kegyes életű asszonyok példája volt. Úgy gondolja ugyanis, hogy Marbachot is gyönyörködteti a jobb korszakokban az erények megismerése.14 A verset egyébként eredetileg Johannes Pistoriusnak írta Melanchthon, másolatát küldte el Marbachnak. Pistorius (?-i583) eredetileg máltai lovag volt, 1530-ban csatlakozott a protestantizmushoz, ő volt az első protestáns superintendens a hesseni Nidda grófságban. Amellett Nagylelkű Fülöp hesseni tartománygróf bizalmas embere, igen jó kapcsolatokat tartott fenn Melanchthon- nal és Bucerrel, ezt levelezésük bizonyítja. Az itt említett verset meg is találjuk Melanchthon versesköteteiben, de több helyen is megjelent. Ennek alapján adta közre a Corpus Reformatorum: Die Elisabethae. Ad Pistorium Niddanum, Anno 1557. in conventu Wormat.15 A vers érdekessége, hogy egyértelműen a thüringiai kegyesség évszázadokra szóló példájának mutatja be Erzsébetet, amint a levél dátuma is a thüringiai kötődésre utal; történik mindez versengve a hesseni kultusszal. Hiszen ekkoriban éppen Nagylelkű Fülöp ösztönzésére zajlik a hessen- kasseli protestáns Erzsébet-recepció, egy új „fundierende Erzählung”. (Erről a későbbiekben részletesebben beszélünk.) A Pistoriusnak küldött vers úgy is értelmezhető, hogy a thüringiai Erzsébet-kultusz megnyilatkozása a hesseni környezet számára, azzal versengve vagy kiegészítve. Ekkorra már azonban érzékelhetően Hessenbe helyeződött a protestáns Erzsébet-recepció súlypontja.16 A versben erre utal a Fulda és a Visurgi (Weser) helymegjelölés; a Weser Eisenach közelében 12 Philippus MELANCHTHON, Epistolarum Liber, continens praeclara multa..., Lugduni, Ex Officina Elzevir, 1647, 340. 13 Corp. Ref. Volumen V. Halis Saxonum, 237, 530. 14 374: „Versiculos heri de Thuringica Elisabetha, quae fuit exemplum piae matronae, factos ad Pistorium, tibi mitto. Existimo enim, te quoque cogitatione virtutis in meliore seculo delectari.” 15 Címváltozatai a következők: De Festo Elisabethae ad Io. Pistorium pastorem Niddanum, die Elisabethae, Wormaciae scriptum anno 1557.; Reverendo viro Johanni Pistorio pastori Niddano, Phil. Melant. die Elisabethae, Wormaciae anno 1557. A vers megjelent nyomtatásban Melanchthon verseskötetében is néhány apró változtatással a szövegben. A legnagyobb különbség azonban a címben van, ezt a Corpus Reformatorum szövegközlése egyáltalán nem érzékelteti, de téves a címzett megjelölése is, az nem Simon, hanem Johann. Sim.fone] Pistorio Die Elisabethae. Ad Pistorium Niddanum. Anno 1557. in conventu Wormat. 16 Vö. Hans-Jürgen GUNTER, Vdfer und Sohn Johannes Pistorius Niddanus, eine Dopppelbiogra- phie; J. Pistorius d. Ä (1502-1583), J. Pistorius d. J. (1546-1608), Nidda, Selbstverl., 1994. 259
