Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A hesseni protestáns Szent Erzsébet-recepció jellemzői, határai Szenei Molnár Albert műveiben

zenahnin des hessischen Landgrafenhauses, flos Hungáriáé, gemma Hungáriáé, rosa Ungarorum, Hugariae regina, Gaudeat Hungária, iubilat Thuringia, gloria Teutoniae, virtutum gemma, Germaniae divina patrona, patrona Almanorum).

1247-ben, a thüringiai tartománygróf családjának kihalása után Erzsébet leánya, Brabanti Zsófia fiának, Henriknek a trónigényét jelentette be a hesse- ni tartománygrófságra. Ezzel együtt megalapozták a tartománygrófi családban szűkebben érvényesülő Erzsébet-kultuszt, amelyhez a familiáris jellegű kegyesség is hozzátartozott. Erzsébet védelmező szentként értelmezett „szerepköre” a fejedelmi családra vonatkozott első jelentéskörben (Schutzpatronin). 1377 után a fejedelmi pecséteken ott találjuk Szent Erzsébet ábrázolását, elfogadottá vált az is, hogy a tartománygrófi családban minden generáció egyik leánygyermekét Erzsébet névre keresztelték.4 Második jelentésszinten fokozatosan tágult az Erzsébet-kultusz szerepe a hesseni tartomány politikai oltalmazásának és szim- bolizálásának feladatkörére (Staatspatronin, Landes-Mutter). Johann Just Wickelmann a 17. században „gutthätige Lands-Mutter”-ként emlegette. Már a 14. század végétől ott látjuk képi ábrázolását a pénzérméken, legtöbbször koronával és özvegyi fátyollal a fején. 1467-ben már olyan esküformulát találunk, ahol a Szentháromság mellé kerül Erzsébet: „im Namen der heiligen Dreifaltigkeit, der Himmelskönigin Maria, der heiligen Frau Elisabeth und der himmlischen Heere”, ugyanekkor másutt: „im Namen der heiligen Dreifaltigkeit, der hoch- geborenen Jungfrau Maria und unserer Hauptfrau, der heiligen Elisabeth.”5 I. Vilmos már olyan pénzt veret a 15. században, ahol koronával a fején a szentek között az első. II. Vilmos pénzérmén már a világi és egyházi hatalom attribútumai - a korona és a templom - együtt jelennek meg, gyakran együtt szerepel pénzérméken a hesseni és a magyar címerpajzs. 1524-ben olyan reliefet helyeznek el a marburgi városházán, ahol Erzsébet tartja a tartománygrófi család címerpajzsát, mintegy jelképezve a dinasztia uralkodásra való jogigényét. A 16. században a fejedelmi család legitimációját nemcsak a női ág erősítette, de férfiágon is a legjelentősebb dinasztikus ősökkel büszkélkedtek, egyenesen Nagy Károlytól eredeztették magukat.6 A reformáció előtt Szent Bonifác mellett Erzsébet volt Hessen legjelentősebb szellemi-szakrális alakja, aki a históriai imagináció egyik csúcsát jelentette. (A marburgi zarándoklat nagyságát és jelentőségét a Santiago de Compostelaba irányúiéhoz hasonlították.)

4 Vö. Guiy SCHNEIDER-LUDORFF, Die Transformation der Heiligen. Zur Elisabeth-Rezeption in der hessischen Reformation, Zeitschrift für Kirchengeschichte, Bd. 118. 2007, 336-347. Erzsébet köpenyét kölcsönadták szülés előtt a fejedelmi család legmagasabb rangú asszonyainak, mivel annak csodatévő, a szenvedőket segítő erőt tulajdonítottak. Ehhez hasonló kultusz övezte Erzsébet kanalát, övét és kristálypoharát.

5 DEMANDT, 1972,128-129.

6 Thomas FUCHS, „Von blinder und übertriebener Verehrung” zu „gemäßigter Ehrfrucht”. Die heilige Elisabeth im protestantischen Hessen, Oberhessischer Geschichtsverein: Mitteilungen des Oberhessischen Geschichtsvereins Giessen-Neustadt a. d. Aisch, Schmidt, Bd. 85, 2000,171-192.

256