Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A kulturális és az önreprezentáció feszültségei - Filiczki János verses ajánlásai Szenei Molnár Albert zsoltároskönyvéhez

Quin et Danubium prohibet fluxisse cruoris Immunem, et solitum piscibus esse cibum.

Haec diros refugis angues implexa capillis Litibus ac odiis moenia et arva replet.

Inspiratque viris iras caecosque furores,

Placandos miseris cladibus atque nece.

Sed quid ego haec autem nequiquam ingrata revolvo,

A Domino nobis, quod venit, omne venit.18

A Serva, Deus, verbum tuum című zsoltárparafrázisában olvassuk: „Ne engedd Uram, hogy a török gúnyoljon minket, mutasd meg, hogy gondot viselsz a népedre... A Cantio Mariae arra kéri a Magyarok Patronáját, eszközölje ki az Úrtól, hogy ha már büntet, legalább ne a törököt küldje ránk... azért a török is lakolni fog gazságaiért, mikor éppen a legkevésbé váija.

Altius qui, dum premimur, superba cornua tollit Per latus nostrumque tuos honores Tangit et Nati diadema vellit.

Filiczki nemzeti-, hazafias érzése a legkülönbözőbb versekben tűnik fel. Tudóstól, költőtől, herostól egyaránt elvárja a haza szolgálatát:

...sibi enim non nascitur ullus,

Sed nostri partem patria chara petit.”19

Filiczki már Görlitzben jelentős költői tevékenységet fejtett ki, ahol valóságos költői kör alakult ki magyar diákokból, öt propempticonja született itt. Xenia Natalitia című verseskötetében adta ki Sebastian Ambrosius De navicula Christi című költeményét, amelyik ugyancsak szerzőjének történelmi-politikai érdeklődését bizonyítja.

Költészetünkben éppen a 16-17. század fordulóján alakul ki a politikai líra, aminek rendkívül bonyolult fejlődési folyamatában korábban szorosan teologikus fogalomkörök, értékek laicizálód(hat)nak és válnak lassan alkalmassá világi érdekeltségű mondanivaló kifejezésére is. Fontos alkotóelemei e

18 Uo. 51,57,68-69,70.

19Uo. 73-77. A Máriához intézett himnusz igen szokatlan protestáns közegben, még akkor is, ha az erősen nemzeti tartalommal szólal meg. Ezekben az években zajlik a Hessen-Kassel fejedelemségben és Nassau-Dillenburg tartománygrófságban Hesseni Móric vezetésével a Zweite Reformation részeként a Verbesserungswerk nevű radikális konfesszionális mozgalom, amely a kálvini irányzat gyors és erőteljes (olykor erőszakos) érvényesítését tűzi ki célul ebben a térségben. Nassau- Dillenburg ekkoriban perszonálunio formájában csatlakozott Hessen-Kasselhez, ezért is meglepő az ekkoriban itt tartózkodó Filiczki témaválasztása, ennek valódi okait nem sikerült kideríteni. Közvetlen környezetében, az ott megforduló református peregrinusok körében, Szenei Molnárnál ez a témaválasztás aligha képzelhető el, talán még mások rosszallását is kiválthatta ezzel. (Esetleg prágai tartózkodásának idejéhez lehet kötni a himnusz megirását, de erre nincs bizonyítékunk.) Vö. IMRE Mihály, A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata, jelen kötetben,

245