Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A kulturális és az önreprezentáció feszültségei - Filiczki János verses ajánlásai Szenei Molnár Albert zsoltároskönyvéhez
lelkes hangú, de száraz ismertetések közül, melyek a dolog természeténél fogva tele vannak oktató célzattal, már témájánál fogva is kiemelkedik az, melyet Filiczki a hazához intézett, midőn Szenczi Molnár Albert zsoltárai Herbornban megjelentek. Abevezető szavak után rámutat arra, hogy az országnak mindenben Isten törvényeit kell követnie, ha vissza akarja nyerni régi nagyságát és meg akar szabadulni a töröktől... Isten nem akar minket elpusztítani - folytatja tovább- ezeket a csapásokat is azért küldi, hogy megjavuljunk .... Persze az „emberi t alálmányoktól” megtisztított vallásra és annak papjaira kell gondolnunk. Köztük éppen nem utolsó Molnár, aki magyar nyelvre fordította a zsoltárokat, hogy édes dallal kérhessük Jehova segítségét. Fogadja őt tehát az ország szívesen, vegye pártfogásába, mert Sic ipsi cunctisq bonis calcaria certa Addideris artes mage, virtutemq colendi: Sic tibi crescet honos: sceptriq soliq redibit Gloria: & excuties Tureae crudele capistrum.”17 Filiczki verse hatvan soros, ebből mindössze legfeljebb húsz sor vonatkoztatható Szenei Molnárra. Az autográf címe a következő: Dulcissimae suae et doctissimi Viri, D(omi)ni ALBERTI MOLNARIS (psalmis illam in suavissimos in lingua vernacula rhytmos conversis, donantis) PATRIAE gratiam et pacem. Az 1614-es nyomtatott kiadásban némi változtatással: Patriae dulcissimae, dum illam Albert. Molnár Psalmis linguae vernaculae Poetica illustratis donaret, gratiam divinam & pacem. Mindkét cím voltaképpen kettős megszólítotthoz fordul, ebben azonban az elsődleges, domináns maga az édes (legédesebb) haza, akinek isteni kegyelmet és békét kíván abból az alkalomból, amikor Molnár Albert (a legédesebb) anyanyelvű, költői zsoltárfordításaival megajándékozta azt. Ez a címben megjelenő kettősség végigvonul a versen a haza jelentőségének dominanciájával, úgy, hogy egy erősen vallásos érvrendszerű hazafias óda bontakozik ki a szemünk előtt. Benczédy József is regisztrálja, hogy Filiczki költészetében jelentős helyet foglalt el a nemzeti tárgykör, amihez szorosan kapcsolódik a protestantizmus történettológiai modellj e (nemzeti bűnök tudata, bűnbánat szüksége, bűnbocsánat reménye) és mindennek összefüggése a török hódításával, büntető szerepkörével. Előtte azonban megjelentíti a háborútól és belső harcoktól szaggatott országot, ahol a Duna habjai véresek, a házak és a falvak gyűlölettel vannak tele. „Pannoniae trepidis ego sum prognatus in agris: Hic, ubi Mars et atrox omnia miscet Eris.... Me patriamque quatit tristissima Numinis ira, Mars et trux vario turbine iactat Eris. Concutit ille hastam civili sanguine tinctam, Nec sinit Hungáriám pacis inire viam. 17 BENCZÉDY (kézirat), 61-63. 244
