Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata
kolligátuma nagyrészt marburgi vonatkozású egyetemi disputációkat és ottani kiadványokat tartalmaz, szám szerint negyvennégy nyomtatványt, ebből harminc Marburgbanjelent meg. A pergamenkötésen kívül jól olvasható az N. F. W. 1619. felirat, ez bizonyosan (Fehér) Vári F. Miklós nevét takaija, akinek több műve is szerepel a gyűjteményes kötetben. Tornai Pásztor Ferenc értekezése 26. darabja a kötetnek s ebben a címlapon alul a szerző autográf ajánlása szerepel Vári F. Miklósnak címezve: „Doctrina, pietate, et moram integritate praestanti viro, Nicolao F. Vári, D(omin)o et Amico Syncero dabat Autor Marpurgi (una secum in musar[um] castris militanti) amoris et grata recorda[tio]nis causa. XV. Calendas Martii”.35 A kötet igen értékes, tulajdonosa nyilván peregrinációjának utolsó szakaszában gyűjtötte össze saját művei mellett mások értekezését és köttette azokat egyetlen kötetbe. így létrejött egy olyan válogatás, amely egy Marburgban tanult magyar peregrinus tájékozódását, látásmódját rögzítette, és a kolligátum tulajdonosának válogató szemlélete jól megfigyelhető a kialakított kötet szerkezetében. A harminc marburgi születésűből huszonhat disputáció (tágabb értelemben: beleértve a fiziognómia-fizika-pszichológia témákat) filozófiai tárgyú, huszonegy szerzője német, öté pedig magyar. (Pataki Füsüs János, Lévai Suba Tamás, Tornai Pásztor Ferenc, Vári F. Miklós, Szilvási K. Márton) Az itt disputáló magyarok közül mindössze Vári Miklós második vitatkozása volt teológiai tárgyú Raphael Egli vezetése alatt. Legelső a colligátumban Raphael Egli Epharmosis Mundi, sive contextus rerum universi, quadrata rotundis, hoc est, Divina Physicis, Mathematice iuxta ac Hierogliphice coniungent című műve, amely 1616-ban jelent meg Móricnak ajánlva. Nagy dolgok megértését Ígéri bevezetőjében a fejedelemnek: a szent tudományok együtt a matematikával, fizikával választ adhatnak a természet rejtett összefüggéseire. A mennyei Jeruzsálem jellemzőiből indul ki, amely szabályos quadratura, négyszög, amelynek méretei azonban titkos összefüggésekre világítanak rá. Ennek megértetését szolgálják az ábrák, metszetek, általuk megismerhetjük a természet és az üdvösség azonos természetű jellemzőit, a makro- és mikrokozmosz titkait.36 Különösen a VIII. fejezet: Panarmonia Physicis, per orbes coelestes, universaliter connectens fejti ki ezt a gondolatmenetet; a fejezet végén pedig ábra foglalja össze mindezt: Diagramma Panarmonicum, coelestium, atque supercoelestium orbium omnium, lumine Gratiae, Gloriae & Naturae junctim radiante, explendescens. Valójában egy pánszófikus gondolatmenet bontakozik ki, amely több helyen hivatkozik rózsakeresztes megállapításokra. A 41. aprónyomtatvány a kötetben az Assertio 35 A kolligátum bekötésekor újravágták a lapszegélyt, ennek során eltűnt a legalul lévő évszám. Ez azonban nyilván 1618. lehetett, ekkor emlegeti Szenei Molnár is a marburgi peregrinusok között Tornait. 36 EGLI, Epharmosis Mundi..., 1616, Dedicatio, 6: „[...] nobis satis fore duximus, si ad hanc nostram Epharmosin Mundi, sive reram universi contextum, Physicis conjungentem, rectius informandum, Rotundis Quadrata, hoc est, aeterna fluxis, ...non tantum Hieroglyphice, sed etiam Geometrice (secundum aequalem videlicet Analogiam Diametri) docendi gratia, copularemus: quo certius, atque facilius, totius rerum Naturae, ac praesertim Macrocosmi cum Microcosmo Sympathia, & Antipathia, animadverti, & quo pacto utrisque salvificae fidei dono, sacris innixae literis, occurri, ac eadem internosci possent.” 210
