Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata

Fraternitatis R. C. quam Rosae Crucis vocant, a quodam Fraternitatis ejus Socio Carmine expressa címet viseli, 1618-ban jelent meg Frankfurtban. A három lapos disztichon szerzője Raphael Egli, műve voltaképpen rózsakeresztes programirat. A tudás és az üdvösség összefonódását ünnepli, amelynek éppúgy része a filozófia, orvostudomány, szentírásismeret és a kémia, amelyek az eddig tudatlanokat is mindezek ismerőjévé tehetik, az így megszerzett üdvösség szétáradás előtt áll a földön:

Unde viros doctos ignoto accedimus ore,

Saepe etiam affatur littera nostra bonos.

Norunt Philosophi, Medici, Sacramq(ue) professi Scripturam, Chymicas quique tuentur opes;

Quorum proferre in vulgus si nomina vellem,

Vah mihi quam grandis cresceret inde liber!

Érdekes módon azonban, a törekvéseik útjában álló erők közül a legjobban a jezsuitákat marasztalja el haragosan, akik cselvetéseikkel lesben állnak:

Et quis enim nescit? Fraudum sunt omnia plena,

Multus & impostor nectit ubique dolos.

Insidias etiam tendit Jesuitica turba,

Sedibus & nostris nocte, dieque inhiat.

A magyarok közül Lévai Suba Tamás Disputatio Metaphysica, De entis affectionibus, uno, vero, bono című értekezését J. Combach irányításával írta, verssel köszöntötte R. Goclenius. Az írás elsősorban Goclenius gondolataira épül, miszerint a léleknek és az intellectusnak igen fontos köztes területe az affectiok világa. Ezek sokféle késztetést tartalmazhatnak az üdvösségre és a kárhozatra egyaránt, azonban mindenképpen meg kell azokat nevezni, egymástól elkülöníteni, hogy tudjuk mozgásukat irányítani. Ebben szerepük van a fiziognómia sajátosságainak: arc, testalkat, testi jegyek, lelki tulajdonságok összhangjának vagy éppen disszonanciájának. Ebben Goclenius kezdeményező szerepű volt Combachius mellett, a 17. század elején pedig az olasz Giovanni Battista Della Porta.37

Tornai Pásztor Ferenc De subjecto, principiis, et affectionibus generalibus philosophiae naturalis című értekezése 26. a kötetben, 1618-ból, J. Combachius vezetésével készült. Verses ajánlása mecénásának, Debreceni L. Tamásnak szól: Encomium Physicae. Aki a fizikát lebecsüli, az sötét ostobaságra jut, és megvetetté válik. Pedig maga a Szentírás ösztönöz mindannak a vizsgálatára, amivel a fizika foglalkozik, hiszen annak tárgya az egész makro- és mikro teremtett világ. (Ebbe beleérti részben még a medicina tudományát is.) Vári F. Miklós Theses

37 Vö. VÍGH Éva, „Természeted az arcodon” Fiziognómia és jellemábrázolás az olasz irodalomban, Szeged, JATE Press, 2006, különösen a Fiziognómia a XVI-XVII. században című fejezet, 81-141 és Uő. „Természeted az arcodon” A fiziognómia története az ókortól a XVII. századig, Szöveggyűjtemény, Szeged, JATE Press, 2006,135-231.

211